A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Gazdag István: Kossuth Lajos születésének 100. évfordulója Debrecenben
és megyei jelenlétet, bár a Debrecen megjegyezte „...a szabadságszobor leleplezési ünnepén hányán, de hányán maradtak el, pedig pártszínezet nélküli volt.. .”13 A hivatalos politika egyre erőteljesebb jelenlétére panaszkodott a Debrecen című újság szerkesztője szóvá téve, hogy munkájához a várostól nem kap megfelelő támogatást „Debrecenben már rendszerré vált szokás a sajtó mellőzése...” Az előkészületi időszak váratlan eseménye volt, hogy a Nagybizottság önhatalmúlag megváltoztatta a helyi ünnepség időpontját - szeptember 19-ről szeptember 17-re. Az okokról a lakosság nem kapott tájékoztatást. A sokakban felmerülő kérdésnek adott hangot Szinay Gyula, aki a Debrecenben 1902. augusztus 25-én megjelent nyílt levelében felvilágosítást kért Komlóssy Arthúrtól, a Nagybizottság elnökétől az eredeti időpont megváltoztatásának okairól, illetve kérte az eredeti időpont visszaállítását. Komlóssy Arthúr másnap „Válasz Szinay Gyula úr nyílt levelére” közre adta válaszát a Debrecenben, amelynek lényege a következő: a főváros a Kossuth mauzóleum alapkőletételének ünnepélyes aktusára meghívta Debrecen város törvényhatóságát, az eseményt szeptember 19-re tűzték ki; mert a város és a vármegye országgyűlési képviselőinek a fővárosi ünnepségen jelen kell lenni; a 13 debreceni öreg honvéd részt akar venni a fővárosi ünnepségen is.14 Az előkészületek fontos műhelyei voltak az albizottságok. Augusztus 27-én a ki világítási albizottság tartott ülést a városháza nagytermében a szeptember 15-i kivilágítás részletes programjának megbeszélése céljából. Az ülésen résztvettek: Körner Adolf elnök, Podolszky Béla máv, műhelyfelügyelő, Magoss György tb. főügyész , Publik Ernő, Nagy Sándor, dr. Koncz Ákos, Horky Lajos, K. Tóth Sámuel, Dávidházy Kálmán, Prohner Géza, Gyöngyössy Viktor, Biczó Gyula, Szathmáry Zoltán, Szentmiklósi József, Sípos Béla, Lóránt /Lőw/ József. A kivilágítás a határtüzek gyújtásával veszi kezdetét: a Basahalmon, a Nagy Sándor halmon, a Mikepércs melletti úton, a Pallagon és a Hortobágyon két helyen vegyi szerekből. A tüzeket a mezőőrök gondozzák. A város belterületének kivilágítására Konci Ákos által fogalmazott lelkes felhívásban kéri fel a közönséget a bizottság. A középületek, mint a városháza, megyeháza és a színház gáz- és villany transzparentekkel lesz kivilágítva. A színházat Gyöngyössy Viktor műszaki felügyelő tervei alapján világítják ki. Nagyon szép a városháza kivilágításának terve, amelyet szintén Gyöngyössy Viktor készített és Dörner Adolf elnök mutatott be: a homlokzat gáztranszparentekkel lesz megrakva. Középen lesz az ország és a város címere - alatta ez a két szám: 1802-1902. A város háza előtt római és görög gyertyák lesznek felállítva. Az összes gázlámpák és kandaláberek nemzeti színű lobogókkal lesznek feldíszítve. Valamennyi teljes láng162 Gazdag István: Kossuth Lajos születésének 100. évfordulója Debrecenben 13 „Debrecen nemzeti ünnepe" címmel a Debreceni Újság közölt részletes beszámolót a debreceni csata évfordulójáról. Debreceni Újság 1902. augusztus 2. A Debrecen megjegyzése „Nemzeti ünnepet ülünk a nemzet, a község hivatalos vezetőinek a távollétével... a szabadságszobor leleplezési ünnepén hányán, de hányán maradtak el, pedig párt színezet nélküli volt...” Debrecen 1902. szeptember 6. 14 A levélváltás és az azt követő igény az érvek ütköztetésére hiszen Komlóssy észrevételei nem kaptak nyilvánosságot, nem beszélve arról, hogy Komlóssy elutasította a nyílt levélváltást egyértelműen feltárták a város közéletében feszülő ellentéteket. A kortörténeti szempontból figyelemre méltó levélváltás anyagát teljes terjedelemben közöljük a függelékben. Debrecen 1902. augusztus 25, 26.
