A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Gazdag István: Kossuth Lajos születésének 100. évfordulója Debrecenben
„végtelenül szerencsétlen gondolatnak tartom, hogy Kossuth apánk szobrának felállítását, újabb 10 teljes, hosszú esztendővel elodázzuk! Hogyan? Hát nem volt elég a várakozás! Még újabb tíz évig ott akarják hagyni a legmagyarabb város felett azt a fekete gyalázatot, hogy nem képes, vagy nem mer Kossuth-szobrot emelni? Ez képtelenség! Ez lehetetlenség! Debrecent talán csak nem tartja vissza a talpnyaló meghunnyászkodás ...Emeljük fel a Kossuth szobrot késedelem nélkül a lehető legrövidebb idő alatt.”4 * * * * 9 160 Gazdag István: Kossuth Lajos születésének 100. évfordulója Debrecenben Elégeljük meg átkos szunnyadásunk Március elején egy magát megnevezni szintén nem akaró polgár a Debrecen című újság szerkesztőjének segítségét kérte a debreceni Kossuth-kör megalakításához „Legyen ez a kör olyan, melynek lépcsőjét átléphesse méltóságos, nagyságos, tekintetes, nemzetes és paraszt ...Legyen ez a kör minden izében olyan, mely egyes hazafias körök példájára nevéhez méltóan lobogtassa a Kossuth édesapánk emlékére varrott háromszínű zászlót ...Halála évfordulójakor nyilvános gyászünnepélyt tartson: felolvasásokkal, összejövetelekkel tartsa ébren, úrban, parasztban az illő kegyeletet, hogy a város legtudatlanabb gyermeke is könyv nélkül citálja: Kossuth apánk mikor és hol született, mit áldozott mi értünk, mikor halt meg, mikor temették el. Szóval elégeljük meg átkos szunnyadásunk. Vajha testet öltene az eszme, s a Csokonai, Petőfi körök mellé megszületne a Kossuth-kör is.” Figyelemre méltó a szerző záró gondolata „Szívből óhajtom, hogy városunkban kettő se akadjon, ki ezt a függetlenségi párt kötelességének tudja be. Ezen kérdés megoldása általános. Szabadságharcunkban úr és paraszt egymás mellett küzdött - ezt tartsuk szem előtt.” A szerkesztő megjegyzése „...a polgártárs terve szép ábrándnál több aligha lesz, mert a debreceni széthúzó elemek nem fognak még egy Kossuth Körben sem egyesülni.”10 1902. június 13-án Varga Lajos dr. bizottsági tag és negyven társa a városi tanács ülésén indítványozta, hogy Debrecen városa hivatalosan is ünnepelje meg Kossuth Lajos születésnapjának 100. évfordulóját. Tíz nappal később a tanács foglalkozott a beadvánnyal, majd pártolólag a közgyűlés elé terjesztette az indítványt, amely bizottságot küldött ki a szervező munka megindítására. Komlóssy Arthúr főjegyző, polgármester helyettes vezetésével létrejött az un. Nagybizottság, majd megalakultak a különböző operatív bizottságok. A Debrecen 1902. július 22-én felhívta a lakosság figyelmét, hogy a bizottságokat az elmúlt egy hónap alatt a polgár- mester össze sem hívta. Az évfordulóra való készülődés közepette érkezett a hír, József királyi főherceg Debrecenbe érkezik az itt állomásozó katonai alakulatok 4 A Kossuth szobor felállításának gondolata, Kossuth halálát követően 1894 áprilisában vetődött fel. A szoborügy megosztotta a debrecenieket. A jogi és pénzügyi bizottság ülésén Bakonyi Samu kifejtette, hogy a szobor megalkotásához megfelelő idő kell, egy év alatt nem lehet művészi módon elkészíteni, a 10 év alatti tőke gyűjtés az ő javaslata volt. Kovács József bizottsági tag kijelentette „Az a lelkesedés amely ilyen alapon 10 évre elodáz nem lelkesedés” - egy félévi támogatással ért egyet, Abrahám László hasonló véleményen volt. A bizottság Bakonyi véleményét fogadta el. Debrecen 1902. augusztus 21,23,30. 10 „Legyen nekünk is egy otthonunk, hol úgy a debreczeni, mint más vidékre való, kezében levett kalappal, lelkében, szívében azon édes malaszt nyújtó érzéssel áldozzon a kegyelet oltárán, mely öt felemeli ahhoz, ki értünk született...” Kossuth-kör Debreczenben /Levél a szerkesztőhöz/...Sz...helybeli lakos. Debrecen, 1902. március 4.
