A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar megye levéltárának történetéhez és tevékenységéhez a 19. század második felében
meg sem születtek, esetleg más természetű aktuális ügyek akadályozták elkészítésüket.47 Ez a jelenség annál is inkább érdekes, mert a 19. század második felében országszerte nagy rendezési munkálatok folynak. Debrecenben Kovács Lajos magánlevéltárnok szerint a levéltár rendezése „meglehetősen előre haladt.”48 Nemcsak a világi, hanem az egyházi levéltárak rendezései is figyelemre méltók tárgyalt korszakunkban. A Győri Egyházmegyei Levéltárban az 1880-as években Ebenhöch Ferenc kanonok több impozáns gyűjteményt hoz létre. Külön kiemelendők a Cimeliotheca et Theca sorozatok. Az anyag természeténél fogva elsődlegesen regionális és jogbiztosító jellegű, de - főként a hiteles helyi levéltár anyaga - országos érdeklődésre is számot tartó dokumentumokat tartalmaz. A káptalan anyagából jelentőségénél fogva kiemelkedik a magánlevéltár hétkötetes számadáskönyv sorozata, amely az 1490-es évektől 1734-ig folyamatos. Nagyváradon korántsem található a fentiekhez hasonló biztató állapot. Jakab Sándor főlevéltárnok az 1850-es évek elején a következőket írja Uray Bálintnak, Debrecen Cs. Kir. Kerületi Főtörvényszéki Elnöknek: „... A megye levéltárának elhanyagolt rendezése, s abban naponként megforduló egesek kívánatainak elégtétel és az itt helyben székelő különféle hivataloknak felhívására teendő szolgálat, a folyamodó levéltárnok szorgalmát nagyon igénybe veszik.49 50 Jakab Sándor 1867. június 10-én jelenti, hogy a polgári törvényszéki iratok lajstromozását első segédje Gyöngyössy László csak megfeszített szorgalommal tudja elvégezni. Két másik munkaerő, Buday és Cserey a bűnügyi iratok rendezésével foglalkozik, melyről más összefüggésben már szóltunk. Jakab megjegyzi azt is, hogy számára is óriási feladatok állnak elő a közeljövőben, hiszen a peres iratok rendezésének munkája sok erőfeszítést igényel majd.80 Az ország levéltáraiban folyó intenzív rendezési munkálatokat a felügyeleti szervek is figyelemmel kísérik. Borsod vármegye főispánja 1889-ben utasítja a megyei levéltárnokot, hogy a levéltár rendezése körül teljesített tevékenységéről évnegyedenkint rovatos kimutatást terjesszen be.51 Bihar vármegye iratanyagában ekkortájt nem találunk ilyen tárgyú iratot, noha valószínűleg országos intézkedésről van szó. Jakab Sándor levéltárosi tevékenységének idejéből maradt fenn ugyan néhány rendezési feljegyzés, ezekből azonban átfogó képet nem kapunk a rendezés folyamatáról. Pedig az Országos Levéltár tevékenysége megélénkülőben volt, ami jótékony, serkentő hatással bírt a vidék, így a városi levéltárak helyzetére is. A magánkutatók figyelme is egyre jobban ráterelődött a vidéken található történeti anyagokra.52 A közeli Debrecenben id. Révész Imre tett javaslatot 1868-ban új levéltári rend kialakítására. „A levéltárak megóvásáról és rendezéséről, fő tekintettel a magyar protestáns levéltárakra” c. munkájában összefoglalta a levéltári rendezés elveit, 146 Major Zoltán László: Adatok Bihar megye levéltárának történetéhez... 47 Major Z. L. : Adatok Bihar vármegye levéltárának..i.m. 57-67. 48 Gazdag I.: A Hajdú-Bihar megyei Levéltár...i.m. 10., Lukácsi Zoltán- Vajk Adám.: A Győri Egyház- megyei Levéltár. In.: Levéltári Szemle 2002/1., 46. 49 HBML. IV.B. 262. 2. d. sz. n., Jakab Sándor levelezése. 1852. nov. 24. 50HBML. IV. B. 256.4. d. I. 13. 195/1867., 1867.jún. 10. 51 HMBL. IV.B. 404/a. 7. d. I. 111. 7/1890.., 1889. júl. 4. 52 Barna József.: Győr város levéltára. Korunk 2001/9., 70.
