A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar megye levéltárának történetéhez és tevékenységéhez a 19. század második felében

melyek a „levéltári helyiségek, szekrények, az iratok kellő alakbani fekvése, a levél­tárak kötelezettségeire” ad utasítást.53 Az Országos Levéltárban eleinte még az utasítás hiánya és az ügyviteli ter­minológia tisztázatlansága is vitákra adott alkalmat. Kezdetben még sem az ügyinté­zés menete, sem az azt végzők köre és reszortja nem volt pontosan megszabott. A központi ügykezelés csak 1875. március 1-el kezdődött, amikor az első országos iktatókönyvet felfektették.54 Az abszolutizmus idején már általánossá vált az iktatás a különböző hivatalokban, az iktatókönyvek és a segédletek pedig központi minta szerint többnyire nyomtatott formában kerültek használatba. Az irattározásban beve­zették a II. József korában alkalmazott irattározási eljárást, az iratoknak központilag meghatározott irattári ügykörjegyzékek alapján történő elhelyezését. Ezt a tárgyi tagolódáson alapuló irattározást a polgári korszakban felváltja az iktatószám szerinti számszerű irattározás, illetve ennek jobbított változatai, az alapszámozási meg az osztályrendszer /kútfők/ szerinti iratkezelés.55 Országos Levéltárban 1884-ben meg­kezdték a könyvtár rendezését és leltározását. A levéltár számadásaiban már 1876- tól kezdve szerepel a köttetési összeg.56 Bihar vármegye alispánja 1889. április 20- án az „összeszedett könyvekből” két példányt a levéltárban külön berendezett könyvtárba beadott.57 A levéltárnak tehát volt már könyvtára ezidőtájt még ha nem is ismerjük a részleteket. Bihar vármegye alispánja 1878. augusztus 17-én jelenti a vármegye közgyű­lésének, hogy a főjegyzői lakáshoz 2 szobát kell csatolni a Megyei Levéltárból. Ebben a két szobában 1821-től kezdődő bűnfenyítő törvényszéki irományok vannak, továbbá magtári és várnagyi számadások. Az 1850-1860-ig terjedő szolgabírói ira­tok közül itt találhatók még a közmunka összeírások, az újoncállításra vonatkozó községi összeírások, ház, föld, személyes kereseti adóösszeírások, jövedelmi adóbe­vallások, adóhátránykimutatások, különféle adónyilvántartásra vonatkozó összeírá­sok. Más irattípusok közül megemlíti a jegyzői időszaki jelentéseket, körleveleket és lejárt útleveleket. Szerepelnek még a községi elismervények, rabokról napi jelenté­sek, községi előleges költségvetések és csendőri számadások. Levelezések és rende­letek, vegyes iratok és „különálló iromány csomagok.”58 Az összecsomagolt iratokat az alispán szerint külön elhelyezték, mely feltehetően nem volt szakszerű elhelyezés levéltári szempontból. A rendezéssel kapcsolatban az alispán is szólt a főlevéltárnok feladatairól 1886. október 20-án. Kiemelte, hogy a főlevéltárnok feladata a közgyű­lési jegyzőkönyvek és irományok lajstromozása és a rendezés. Ha pedig valamely iratot kiad, annak határidőre való visszajuttatásáról intézkednie kell. Köteles az ügydarabokat rendben tartani, s azokat megőrizni. Sortári könyvet vezet az ügyirat­Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 247 53 Kormos László.: Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Református Kollégium Levéltá­rának ismertetője. ,Db. 1984., 5. 54 Pap Gáborné.: Az Országos Levéltár Ügyvitele 1874-1912., Levéltári Szemle. 1977/2., 312-313. 55 Szatmár vármegye levéltára 1402 - 1919.,Szerk.: Nagy Ferenc., Nyíregyháza - Cluj - Napoca., 2000. 18. 56 Bogdán István.: Az Országos Levéltár Könyvtárának száz esztendeje 1875-1974., Levéltári Szemle 1979/1-2. ,301-302 57 HBML. IV.B. 404/a. 8. d„ I. 12. 10620/899., 1899 ápr. 20 58 U.o.: 3. d. 1.11.88/1879.., 1878. aug. 17.

Next

/
Thumbnails
Contents