A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar megye levéltárának történetéhez és tevékenységéhez a 19. század második felében
!45 kezik a margitai ipartestüleí alapszabályainak egy példánya is.40 Az 1884 évi. XVII. Tc-t, az ipartestületi törvényt létrehozó ipartörvényt A rendelkezés szerint Budapest kivételével egy-egy város vagy község területén egy általános ipartestület alakítandó, melynek minden iparos tagja és meghatározott tagdíjat fizet.41 Az említett ipartársulatok és ipartestületek ügye mellett más iratanyagok is „levéltárba tétetnek.”. Bihar vármegye alispánja megküldi a Mezökeresztesi /Biharkeresztes/ Polgári Olvasókör belügyminiszteri jóváhagyással ellátott alapszabályait 1887. június 20-án.42 A következő évben a vármegye házipénztárairól készített 1887. évi jóváhagyott számadás okmányait a levéltárba helyezik.43 A Nagyváradi Kereskedelmi és Iparkamara jóváhagyott ügyrendje is a levéltárba érkezik 1891. február 28-án.44 45 A kamarák iratanyaga rendkívüli fontosságú, hiszen vannak olyan jelentések is, amelyek részletesen kimutatják a gyárakat, a kézmüvesipar helyzetét, a kereskedelem - és ipar gazdálkodásának rendjét és számos más jelentős adatot. Az iratok egykorú kezelése nem volt egységes, mert időszakonként változott. Ebből következően egy-egy irattípus helyrendjének megállapítása nehézségekbe ütközött vagy egyáltalán lehetetlen volt.43 Faliczky és utódai tehát nehézségekkel találták magukat szemben a kamarai iratanyagok rendezésekor. Faliczky működéséről csak rövid bejegyzések találhatók az iratokban, melyek a mindennapi rutinos hivatali munkavégzést tükrözik. A levéltár sokrétű feladatait igyekezett ellátni és az intézményt szolgálni. Pályájának utolsó évében, 1900- ban szerepel még Karakas Károly sortárnok neve is, aki valószínűleg régebben teljesített itt szolgálatot, azonban erre adat nincs. Sortárnoki beosztásról azonban már 1886-ban olvasunk. Ilyen munkakör nemcsak a levéltárban volt, hanem a vármegye kezelőszemélyzeténél is rendszeresítették. Valójában irattárosi tisztségnek kell tekintenünk, hiszen a sortárnok feladata volt „az ügydarabokat rendben tartani, s azokat megőrizni.”46 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. Rendezés, iratselejtezés A levéltári munka egyik legfőbb területe a rendezés, melynek során a levéltáros a kutatás számára rendezi, előkészíti az iratanyagot. A század első felében Jakab Mihály rendező munkájáról másutt már szóltunk. Jakab nagyon precíz időszaki jelentéseket küldött az alispánnak a rendezési munkálatok haladásáról, amelyek saját tevékenységét és beosztottai szorgalmát mutatják. Jakab Sándor levéltárosi korszakában azonban nem találunk ilyen gyakori, pontos rendezési jelentéseket, utódainál sincsenek ennek nyomai. Csak találgathatjuk, hogy a jelentések elkallódtak vagy 40 HBML. IV.B. 404/a. 35. d. 417/1886., 1886. május 25. 41 A helytörténetírás .II...i. m. 505. 42 HBML. IV.B. 404/a. 35. d. III. 1.399/1887.,1887. jún. 20. 43 U.o. : 4. d. I. 11. 140/1888. 1888. jún. 13. 44 U. o. 35. d. 871/1891., 1891. febr. 28. 45 A helytörténetírás...II...i.m. 501-502. 46 HBML. IV. B. 411/a. 5. cs. 65/1905. lev.sz., 1905. ápr. 7.
