A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Kossuth Lajos elfelejtett levelei Debrecenben 1871-1874

Két nappal később, január 26-án a lap főmunkatársa, Szatmári Károly (?—1885)86 - Sz. K. névjellel - vezércikkben méltatta a levelet. Úgy értékelte, hogy Kossuth „újabb levelében oly dologról szólott, amely általa nyilvánosan még soha sem volt megvitatva.” E soraiból is kiderül, hogy „még mindig a debreceni pontok87 alapján áll. Az az ember, aki 25 év előtt a debreceni Nagytemplomban a függetlenséget kinyilvánítá, nem is kívánhat kevesebbet, mint Kossuth Lajos.” Szavait a „becsületes őszinteség”, „a mély ítélő tehetség” jellemzi. Szatmári jóleső érzéssel konstatálta, hogy Kossuth a távolból helyeselte irányukat, törekvéseiket. Tőle pedig tanulni kell: őszinteséget, „elvszilárdságot, önzetlenséget s honszeretetet. Ő - törhet, de nem hajlik!”88

Kossuth levele nagy visszhangot váltott ki, pár napra a hazai politikai viták előterébe került. Több fővárosi újság és néhány vidéki hírlap átvette a szövegét, teljes egészében vagy kivonatosan, általában rövidebb-hosszabb megjegyzésekkel kísérve. Elsőként a nagy pesti lapok reagáltak. A liberális irányvonalát változatlanul megtartó Pesti Napló a január 26-án, hétfőn kinyomtatott esti kiadásban tette közzé a levelet, észrevétel nélkül.89 Vele egy időben a kormányt és a Deák-pártot támogató Reform némi kihagyással közölte és néhány elmarasztaló sort is fűzött hozzá; egyebek között megállapította, hogy a levél „nem mérkőzhetik [...] szerzője jelesebb episztoláival” és különben sem „egyéb, mint egy erős támadás Tisza Kálmán és a vezetése alatt álló párt ellen; agitáció, mely Debrecen választóit akarja fölzúdítani képviselőjük ellen.”90 A balközép centrumától kissé balra álló A Hon ugyanaznap délután szintén jelezte olvasóinak a nyílt levél tényét és röviden ismertette tartalmát. A közlemény szerzője - talán maga a felelős szerkesztő, Jókai Mór (1825-1904) - remélte, hogy Kossuth és a párthatározat más bírálóinak aggodalma felesleges lesz.91 Ez az újság másnap reggeli számában a levél teljes szövegét is közreadta, újabb, mintegy az előző napi kommentárt folytató bevezetővel: „E levelet jobboldali lapok mint a balközép ellen megindítandó nagyobb akció kezdetét tekintik. Igazuk lehet” - írták. A pártnak viszont nincs oka ettől tartani, amíg a program tagadása nem valóság. „S nekünk erős meggyőződésünk, hogy nem az.” Ezért sajnálták Kossuth fellépését, aki nem kellően tájékozott a döntés indítékai felől és akaratán kívül a szélsőbal kezébe juttathatja az államjogi oppozíciót.92 Egyetértő, sőt magasztaló szavak kíséretében közölte a levelet a nagyváradi ellenzék Bihar c. napilapja, szintén január 27-én. „A «Debreczen» szerkesztőjének örökké hazafi érdeme marad, hogy alkalmat szolgáltatott az alábbi nagybecsű sorokra, melyek a szellemnagyság lényegével világítják meg az eszmék zavarát” - olvasható a vezércikk helyén álló felvezetésben. A szerkesztő, Tomsek Ferenc azt várta, hogy a nagy száműzött érvei „talán ébredésre keltendik” azokat, akik még nem ismerték fel a november 7-i határozat ellen tiltaHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 135

86 Pályájáról: Nagy Pál: Szatmári Károly életrajza. = Debreczen, 1885. márc. 17. l-2.p.

87 Kossuth Lajos 1849. ápr. 14-én a debreceni Nagytemplomban tartott országgyűlési beszédében pontokba szedve terjesztette elő indítványát az ország függetlenségének kinyilvánítására és a Habsburg-ház trónfosztására.

88 Sz. K.: Kossuth levele. = Debreczen, 1874. jan. 26. l.p.

87 Kossuth levele a „Debreczen” szerkesztőjéhez. = Pesti Napló, 1874. jan. 26. (esti kiadás) l-2.p.

911 Kossuth Lajos... = Reform, 1874. jan. 26. (esti kiadás) l.p.

91 Kossuth Lajos... = A Hon, 1874. jan. 26. (esti kiadás) l.p.

92 Kossuth Lajos levele. = A Hon, 1874. jan. 27. 2.p.