A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Kossuth Lajos elfelejtett levelei Debrecenben 1871-1874
Szikszay József úgy vélte, nincs feljogosítva a döntésre. Ezért hosszas belső vívódás és feltehetően jó néhány előzetes párbeszéd után 1871. december 31-én összehívta a hajdani Védegylet még élő helybeli tagjait: a már említett Kiss Lajoson, Kiss Sándoron és Tóth Antalon kívül Fráter Imre földbirtokost, a városi közgyűlés tanácsnokát, Rácz Györgyöt és Telegdi Kovács László (1816-1894) ügyvédet, a debreceni polgárosodás egyik élharcosát. Felolvasta Kossuth levelét, majd a hét férfi úgy határozott, hogy megfogadják a hajdani igazgató javaslatát és a pénzt a majdan felállítandó ipariskolára fordítják. Addig a takarékpénztárban tartják, a „védegyleti pénztári maradvány” feliratú betétkönyvben. A letéti könyv megőrzését pedig a református egyházi tanácsra bízták. Ekkor kérték fel Telegdi Lászlót is, hogy a fentieket és Kossuth válaszát tegye közzé az általa szerkesztett (és jórészt írt) Alföldi Hírlap c. újságban. Nyilván ekkor döntöttek arról is, hogy Szikszay sorait nem hozzák nyilvánosságra. Ma már kideríthetetlen, miért, a szerkesztő a hírrovatban elrejtve, apró betűkkel szedve és a válasz első két bekezdését kihagyva közölte a cikket.23 Talán ez is hozzájárult, hogy a szerzőjére, eszmevilágára és magatartására oly jellemző levél azóta a teljes feledés homályába merült. Pontosabban néhány évvel később, immár hiánytalanul és a debreceni megkeresés szövegével együtt ismét megjelent. Miután eldőlt, hogy Debrecenben a kereskedelmi tanoda a továbbiakban középfokú intézményként működhet, Szikszay József elérkezettnek érezte az alkalmat, hogy Kossuth hajdani tanácsát valóra váltsa. 1877. január 1-jén levélben értesítette az iskolát fenntartó debreceni Kereskedő Testület elnökét, Szepessy Antalt (1824-1907), hogy a védegyleti pénzmaradványt - amely közben 77 ft 53 kr-ra nőtt - alapítványként a kereskedelmi középtanoda javára ajánlja fel. Csupán azt a feltételt szabta, hogy mindaddig kamatoztassák, amíg el nem éri a száz forintot; utána a tőkét és kamatait is iskolai célokra fordíthatják.24 25 A közvélemény tájékoztatására a Debreczen c. napilap közreadta az egykori levélváltást.23 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 125 A függetlenségi eszme ébren tartásáról A koronázás után indult helyi újságok, az egyaránt 1867. július 1-jén megjelent Debreczeni Lapok (1869. június 27-ig élt) és Alföldi Hírlap (1876. június 24- én szűnt meg)26, majd az országos figyelmet keltő, 1869. július 1-jétől kiadott, színvonalas Debreczen27 rendszeresen beszámoltak Kossuth Lajos életének fontosabb eseményeiről, a hazai híveihez írott nyílt leveleiről, az utóbbiakat gyakran közölték 23 Védegyleti hagyaték. = Alföldi Hírlap, 1872. jan. 3. 2.p. 24 A helybeli kereskedelmi tanoda... = Debreczen, 1877. jan. 8. l.p. 25 Uo. - A helybeli kereskedelmi oktatási intézmények történetét részletesen, sok-sok adattal ismertető, A debreceni Kereskedelmi Akadémia emlékkönyve a nemzet ezredévi ünnepére. Szerk. Szojka Gyula. (Debrecen, 1896) c. millenniumi összegzés a Szikszay-féle adományt nem említette. 26 A Debreczeni Lapokról: Ember Ernő: A debreceni időszaki sajtó 1867-1900. 2.rész. = A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának évkönyve 1956. Debrecen, 1957. 77-86.p. - Az Alföldi Hírlapról: uo. l.rész. = A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának évkönyve 1955/[I]. Debrecen, 1956. 327-357.p.; Gergely András-Veliky János. A vidéki politikai sajtó a kiegyezést követő években. = A magyar sajtó története II/2. 1867-1892. Bp„ 1985. 47-48.p. 27 Ember E. i.m. 2.rész. 86-135.p.; Gergely András-Veliky János. A balközépi ellenzék sajtója. = A magyar sajtó története II/2. 1867-1892. Bp., 1985. 109-1 lO.p.
