A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Thököly hadakozása Debrecennel
50 recenben lakó kuruc családtagok zaklatása. Ugyan Thököly 1680. április 4-én szoboszlói tartózkodásakor megígérte Apafinak, hogy katonáinak nem engedi a város kifosztását, valójában szemet hunyt a csínytevések felett. Katonái szabadon fosztogathatták az ügyes-bajos dolgaikat intéző debrecenieket, Debrecen környékén éppúgy, mint a távolabbi helyeken. A Debrecenben történt valamennyi incidens a fellázadt debreceniek szenvedélyes fellépésével magyarázható, ami egyenes következménye volt a katonák rablásainak. A városi tanács élén a bíróval minden esetben önmérsékletre szólította fel a gyűlöletté)! elvakult lakosságot, hiszen védmüvek és katonai helyőrség hiányéiban fegyverrel szemben nem tudtak ellenállni. Esetleg ideig-óráig, de hosszútávon semmiképpen sem. Ezért ajándékokkal, élelemmel és takarmánnyal kedveskedtek Thökölynek és tisztjeinek, jóindulatuk megnyeréséért. Thökölyt azonban ez sem elégítette ki. Amikor az 1680. évi hadműveleteket a jolsvai fegyverszünet megkötésével befejezte, elérkezettnek látta az időt, hogy Debrecennek mindent visszafizessen. Erre szolgált tulajdonképpen a bíró Balyk András elfogaltatása és megalázása. A debreceniek aztán hiába fordultak ismét az erdélyi fejedelemhez, az 1681 elején összeült nagysinki oktáva nem sokat segíthetett a megesett bajon, mert közben a körülmények megváltoztak. Thököly sikert sikerre halmozott mind diplomáciai, mind katonai téren, nem is beszélve a török iránta tanúsított megkülönböztetett figyelméről. Éppen a Telekinek írt május 27-i levele igazolja, hogy mindent elkövetett a debreceniek lejáratásáért az erdélyi fejedelem és a környezetéhez tartozó főurak előtt, mintegy bizonygatva a várossal szembeni magatartásának a jogosságát. Ebben a levélben ugyanis a németekkel való összejátszással vádolta meg őket, arra a meglehetősen gyenge érvre alapozva, hogy Bécsbe hordoztak leveleket. Miután 1681 júniusában Thököly előtt bizonyossá vált, hogy a török a jövőben katonailag is támogatni fogja, amely eddig esetleges és bizonytalan volt, egységeivel Diószegre és környékére vonult. Debrecen lakóinak kellemetlen volt a kurucok közelsége, mert a város épségének a megóvása érdekében mindent el kellett követniük, ami csak lehetséges volt. Ez elsősorban élelem, hadianyag beszerzését és szállítását jelentette, de ki kellett elégíteniük Thököly különleges igényeit is. Természetesen a kuruc hadak város közeli tartózkodásai mindig együtt jártak a garázdálkodások számának gyarapodásával. A Olveti Gábor: Thököly hadakozása Debrecennel