A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Thököly hadakozása Debrecennel
49 Élelmiszert természetesen maga Thököly, de tisztjei is igényeltek Debrecenből a vizsgált időszakban, több-kevesebb sikerrel. Kormos István augusztus 27-én érkezett a városba, ahol bort kívánt vásárolni. Egyben közölte a bíróval az új fejedelem parancsát is bizonyos élelem és más termékek beszerzésére. 31-én31 adták át a város Váradot megjárt emberei a kajmekám levelét, amelyben megparancsolta, hogy akik bort adnak a kurucnak azok szekeret is adjanak, de a városi szegénység nem kötelezhető szállításra, mivel korábban is azon az úton - tudniillik Kormos Szendrőről jött - 150 marhát vettek el erőszakkal. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII Összegzés Az események áttekintése után megállapítható, hogy a Debreczeni Diárium szerzője naprakészen rögzítette három év történéseit és méltán tekinthető e rövid időszak hü krónikásának. Ennélfogva kiválóan alkalmas Thököly és Debrecen kapcsolatának jellemzésére is. Amikor az 1679. évi hadjárat véget ért, Thökölyéket először a török puskagolyói akadályozták meg a szolnoki hídon történő átkelésben, majd a debreceniek fegyveres fellépése a városba vonulásukban. A szolnoki törökkel eleve nem ütközhettek meg, mert a török bizalmát örökre elveszítették volna. Debrecen megtámadása pedig összeütközést okozott volna nemcsak az erdélyi fejedelemmel, de a váradi pasával is. Márpedig egyrészt a kuruc hadnak szüksége volt a bihari szállásra, másrészt Thököly Apafi reverzálisos alattvalója, tehát a fejedelem kárára nem cselekedhetett. Az, tény, hogy ebben az ügyben Apafi Thököly vei szemben Debrecent támogatta. így aztán több esetben is a gróf hiába kérte Apafi engedélyét a város megrendszabályozására, a fejedelem nem egyezett bele. Ugyanakkor Thököly törökkel kapcsolatos véleménye az, hogy a váradi, egri pasák és a szolnoki bég kurucellenes magatartása csak bátorítja Debrecent. így hát maga lát hozzá a becsületén esett sérelem orvoslásához. Még két esemény erősítette meg elhatározásában, egyrészt január 17-én a debreceniek megtámadták a városba küldött Pécsi Gáspár és Csete András által vezetett kuruc csapatot, másrészt a Deb31 TT 1910. 358., 363-366.; Angyal D.: Késmárki Thököly Imre i. m. I. k. 281., 287.
