A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Forrásközlés - Zoltai Lajos: A Hortobágy. Közli: Radics Kálmán
zad elején fellendült forgalom kedviért bővítették azt tovább. Falai mennyi pásztor idillről, betyár romantikáról tudnának beszélni! A csárda előtt hatalmas kőhíd vezet keresztül a Hortobágy vizén. A hagyomány szerint tejjel kevert malterrel ragasztották össze faragott köveit, tégláit. Kilenc széles ívvel fogja át a víz medrét. Falai öt méternyire emelkednek a part fölött. E híd az 1830-diki nagy árvíz után épült, miután a 80 éves nagy fahidat a rohanó ár elsodorta. Innen legjobban belátható a puszta. A csárda körül a haladó kor nehány más hasznos és szükséges intézményt állított elő. Délre terül el a fásított, tágas vásártér, ahol nyáron (június 17.) az egyre jobban emelkedő „hídi vásárokat” szokták megtartani. A vásártér felől gerendákon álló alkotmány nyúlik be hosszan a Hortobágy vizébe: ez a juhúsztató, ahol nyírás előtt a juhokat megfürösztik. A híddal szemben, a csárda másik oldalán csendőrlaktanya nyugtatja meg a félénk idegent, aki talán azt hiszi, hogy a puszta még most is zsiványok és lókötők hazája. Árnyékos, kikövezett rövid út köti össze a vendéglőt a vasúti állomással. E vasút Debreczenből indul ki. Balmazújváros érintése után keresztül megy a hortobágyi pusztán. Ohaton kiágazik belőle a tiszapolgár-löki szárnyvasút. A fővonal Fürednél átmegy a Tiszán és Füzesabonynál csatlakozik a budapest-miskolczi vasúthoz. A nagy hídon keresztül menve, észak felé, kilométernyi távolságban találjuk a máltai telepet, amit a debreczeniek röviden „Mátá”- nak mondanak. Ez alatt ők közönségesen a hortobágyi közigazgatás és gazdálkodás központját értik. Ahol a „rnátai biztos” resideál, s ahol az állatorvosok és mezei rendőrök is laknak. A mátai biztos a város hortobágyi tiszttartója, közigazgatási, gazdasági, köz- és, állategészségügyi dolgok intézője és sok más egyéb. Munkaköre tehát meglehetősen széles terjedelmű. Különben közvetlenül a gazdasági tanácsnoknak van alárendelve. Mátán pavilion rendszerű kórház is van: kórház - beteg jószágok, lovak, szarvasmarhák részére. A telep ártézinak tervezett kútjából szélvitorla segítségével emelik fel a vizet, mellyel kevés ideig kísérleti konyhakertészetet öntöztek. Itt van a város nagy szénáskertje, itt a törzsgulya állomása. A törzsgulyát 1880-ban alapította a város azért, hogy abban a közönség gulyái számára bikákat neveljen. A XVIII. század első felében is volt már gulyája Debreczen városának, néha kettő is, sőregulya és vegyes gulya. Azonban egyiket sem tenyésztés előmozdítása végett tartották, hanem hogy vagy nyerészkedjenek, vagy hogy az átvonuló Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 333
