A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Thököly hadakozása Debrecennel
32 Olveti Gábor: Thököly hadakozása Debrecennel ra, hogy az előző nap elfogott kurucokat kiszabadítsák. Ez nem valamiféle behízelgő gesztus lehetett a bírótól, pusztán az a meggondolás vezethette, hogy a városban történt az eset, és ez önmagában bosszúra ingerelhette a többi kurucot. Ebben az időben a város kétszer is fogadott kuruc csapatokat. Mindkét esetben bőségesen gondoskodtak a katonákról, de vigyáztak arra, hogy csak a főrendünket vendégeljék weg a városban, a közren- dííeket windig a városon kívül látták el A debreceniek január 14-én, az Alföldet járó és szétszórtan élő katonákat összegyűjtő Szűcs János és Deák Ferenc tiszteket és katonáikat látták vendégül. Másodszor május 2-án látták el élelemmel és abrakkal a Szűcs János, Szendrei Végh Mihály tisztek parancsnoksága alatt álló lovas és gyalog hadat. Thököly jottányit sem változtatott 1679 januárja óta a debreceniekről kialakított álláspontján, és minden alkalmat megragadott, hogy Apafinak és Telekinek bizonyítsa ennek helyességét. Úgy tűnik, nmintha főúri büszkeségén esett sérelemért szeretné a várost lejáratni, ám e mögött nagyon is reális anyagi érdekeltség vezethette, hiszen Debrecen tiszántúli viszonylatban a legnagyobb város, amely képes volt huzamosabb ideig a hadsereg ellátására. Thököly Kapósról május 27-én két dologról tájékoztatta Telekit. Egyrészt, hogy Kapósról elmegy, másrészt, hogy a debreceniek Bécs- be a császárhoz leveleket hordoznak. Thököly Dobozi nevét említette bécsi követként, ám az adott időszakban semmi utalás sem található Dobozi nevére vonatkozóan. Arról viszont tudósít a krónikás, hogy május 14-én Varga György és Szűcs György tanácsbeliek elindultak a soproni országgyűlésre, hogy Leopold császárnak átadják az erdélyi fejedelem üzenetét. Az üzenetben Apafi a német és labanc csapatok megrendszabályozását kérte, a Debrecen környéki sorozatos fosztogatások miatt. Varga György majd csak július 7-én tért vissza Sopronból.8 1662 óta először hívták össze a magyar rendi országgyűlést, amely 1681 májusában, Sopronban kezdte meg a működését, és decemberig elhúzódott. Az országgyűlésen hozott végzés a bécsi abszolutista törekvések kudarcának nyílt beismerése volt, és egy sor engedménnyel kívánta helyrehozni az országos felfordulást okozó hibákat. A felemás módon sikerült módosítás megfelelt a nemesi osztályérdekeknek, hiszen a nemesi kiváltságokat és az ezeket biztosító rendi * TT 1910. 52.,54,, 55., 58,; Thököly levelei i. m. 162.; TT 1910, 59., 62.
