A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Thököly hadakozása Debrecennel
33 intézményeket helyreállították. így a legfontosabbat a nádorság intézményét, amelynek élére a Habsburg-hü Eszterházy Pál főkapitány került. A másik fontos esemény, amely azonban nagyobb hatással volt a fejleményekre, mint a soproni végzés, az 1681 február elején a török szultán és a moszkvai cár által megkötött radzini béke. Ezzel az aktussal felszabadult a török haderő, így a porta figyelme akadálytalanul irányulhatott a magyarországi eseményekre. IV. Mehemed az 1681-es ével a felkészülés évének tekintette a magyarországi hadjárathoz. Május 3()-án Ibrahim budai basa útján értesítette Thökölyt, hogy a jövőben feltétlenül számít a szolgálataira. Thököly a török támogatás reményében egyrészt nem képviseltette magát a soproni országgyűlésen, másrészt május 28-án a fegyver- szünetet felbontotta,9 és június elején Biharnak tartott. A bujdosó magyar hadak június 5-én keltek át a Tiszán, majd a tisztikar Diószegen, a katonaság a környező városokban és falvakban szállt meg. A főbbek fogadására Nádudvari Benedek és Szegedi Sámuel debreceni polgárok Diószegre utaztak. Thököly 6-án közölte Telekivel, hogy a had Léta, Bagamér és Debrecen környékén állomásozik. A hadjárat megindítása és a nagy létszámú had cgybetartása érdekében sürgette a fejedelem seregének a kijövetelét. Közben megtudta Thököly, hogy április 18-i keltezéssel a török szultán Apafit nevezte ki főszerdárrá az 1681. évi hadjáratban. A szultán nagy reményeket fűzött Thökölyhez, mint ahogyan annak számtalan esetben tanúbizonyságát adta, ám szüksége volt Apafira. Az athnámé végső soron azt jelentette, hogy Thökölyt Apafinak rendelte alá. Erre válaszul a június 14-én megtartott diószegi gyűlésen a felkelők egyedüli vezérüknek Thököly Imrét ismerték el. Az elképzelés tehát az volt, hogy a kurucok és az erdélyi had közösen fog küzdeni a császáriak ellen, ám külön önálló egységekként. A diószegi gyűlés által választott küldöttség Apafitól szintén az erdélyiek kiindulását kérte, mint ahogyan Thököly június 19-i levelében megismételte a kérést.10 A kurucok közeli táborozása ismét komoly terheket rótt DebHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 9 Benczédi László: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon. Bp„ 1980. 99.: Angyal D.: Késmárki Thököly Imre i. m. I. k. 232234. í" jj 59-60 ; Thököly levelei i. m, 164,; Angyal D.: Késmárki Thököly Imre i.
