A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Mónus Imre: Folyás története
287 1960-ban Polgáron is megtörtént a mezőgazdaság kényszerű kollektivizálása, s a mezőgazdaságban dolgozók egy része az iparban és szolgáltatásban igyekezett elhelyezkedni, mások a tsz-be kényszerültek a földjükkel. I960 után különösen a Tiszai Vegyikombinát megnövekedett munkaerő igénye a környék településeinek lakóira elszívó hatással volt, mert a dolgozók Leninvárosban (a rendszerváltás után Tiszaújváros) igen kedvezményesen tudtak lakáshoz jutni. Ez Folyás lakóinak számában jelentős csökkenést hozott. Ez a folyamat nem állt meg a rendszerváltásig, mert 1990-ben csak 314 lelket írtak össze Folyáson. A Folyáson működő Új Elet Tsz-nek 1963-ban 103 fő tagja volt, és 1681 kát. hold földön gazdálkodtak. 9864 Ft volt az egy tagra eső éves jövedelem a háztáji nélkül. Miután Folyás Polgárhoz tartozott közigazgatásilag, voltak akik másik polgári tsz-be vitték földjüket és ott dolgoztak.22 Az Új Élet Tsz utolsó önálló gazdálkodási éve 1973-ban volt, aztán egyesült a polgári Táncsics Tsz-szel, melynek működése a rendszerváltásig tartott, mert a vagyonnevesítéssel a földtulajdon a gazdák nevére került, s a tsz működése más alapokra, a föld bérmunkájára helyeződött. A két tsz egyesülése gazdasági vonalon is jobban hozzáfűzte Folyást Polgárhoz, amely igazolja, hogy nagyon nehéz Folyás történetét Polgár nélkül elemezni, 1990-ig szinte minden szállal összetartoztak. 1950-ben megkezdődött a halgazdaság, a halastavak kialakítása, amely sok embernek, családnak biztosított munka- és megélhetési lehetőséget. A Nyugati főcsatorna megépítésével, a halastavak kialakítása után ha Folyás térképére nézünk, majdnem akkora a tavak nagysága, mint a szántóföldé. A vizek szerepe, a haltenyésztés értékelése elkerülhetetlen a település életében. A települést a vizek falvának is nevezhetjük. Igaz, hogy a település történetében írt természetes vizek eltűntek, de kialakított csatornahálózat a halastavak létesítésével vízben gazdaggá tette Folyást. A változások, az 1945 utáni egyéni paraszti gazdálkodás abba az irányba terelte a lakosságot, hogy a tanyaközpont elinduljon az önálló községgé válás útján. 1953-ban Polgár-Folyás Tanácsi Kirendeltség jött létre. A kirendeltségvezető a hét meghatározott napján Folyáson tartózkodott és intézte a falu ügyeit. Ezek az ügyiratok közös iktatásba kerültek Polgár irattárába, de 1962-től már a folyási ügyiratok helyben Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 22 HBML. HbFl. XXX. 441/a. 1. b/1. c/30. d.
