A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Mónus Imre: Folyás története
288 Mónus Imre: Folyás története maradtak 1971-ig, s az iktatókönyvvel együtt a levéltárban vannak. A folyási kirendeltség-vezető Nagy István volt. A polgári járás megszűnésével 1972-től heti két napot határoztak meg, hogy az ügyintéző az ügyfeleket Folyáson fogadja, és az ügyiratok szintén a Polgár irattárába kerülnek, mivel nagyközségi közös tanács irányította a járás volt településeit. Polgár közös tanácsú nagyközség tanácstagjainak választását 1973. április 15-én tartották, ahol a 60 fős közös tanácsban (Polgár, Folyás, Tiszagyulaháza, Újtikos) Folyás a lakosság létszáma alapján két tanácstagot választott: Csőke István tsz-tag, Folyás, Kossuth utca, Kapus Erzsébet tsz-tag, Folyás, Kossuth utca 25. Ők voltak a település tanácstagjai, így oldották meg a falu részvételét a nagyközség irányításában. Tiszagyulaháza és Újtikos nagyobb lélekszámú települések, ők több taggal képviseltették magukat a közös tanácsban. Folyás önálló község A rendszerváltással szinte elérkezettnek látták a folyási lakosok az időt, hogy elkezdődjön az önálló községgé válás folyamata. Május 8-án a folyási falugyűlésen megválasztott részönkormányzat (Polgárhoz tartozott) május 15-én tartotta alakuló ülését. A részönkormányzat vezetője Molnár János lett, tagjai - a lakosság javaslatai alapján - Kapus Erzsébet, Kiss Sándor, Oláh István, Zagyva József. A település részönkormányzata határköréről, feladatairól kötetlen beszélgetés volt. Fontosnak tartották:- A Folyás névhasználat visszaállítását (nem Polgár-Folyás).- Az általános iskolai oktatás visszaállítását (legalább alsó tagozat).- Útépítés szorgalmazása.- A bérbe adott telkek bevételeit Folyás kapja.- A régi templom környékének rendbe tétele.- A régi iskola romjainak eltakarítása.- Az rendelővel együtt házi patika működtetése.- A község közvilágításának rendbe hozatása a TITASZ-szal.
