A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Oklevelek Debrecen és Erdély kapcsolatához
elismertetik a főbíró általi ítélkezést. Debrecen növekvő gazdagságával, széles körű kiváltságaival közjogi tekintetben a királyi városokkal vetekedett. Erre is törekedett, s állandóan gyarapította jogait. Követei részt vettek később az erdélyi országgyűléseken11 majd a megyegyűléseken. Verancsics Antal 1536-ban Debrecent Magyarország legnagyobb és leggazdagabb városának nevezte. A gazdagságát megalapozó kereskedési szabadságukat (vámmentesség, vásártartási- és árumegállító jog) illetve azok megerősítését többek között az erdélyi fejedelmeknek köszönhették. Debrecen iparának fellendülése sem képzelhető el a céhek támogatása nélkül. Erre is számos példát találunk. De a gazdaság mellett pártolta a kultúrát is. Báthori Gábor pl. a Kollégiumnak adományozta a Szepes helységtől szedett dézsmájának jövedelmét.13 14 Nem kétséges, hogy sem a nemesek, sem a vármegye ezt a növekvő hatalmat nem nézték jó szemmel, és ahol lehetett beleszóltak a város belügyeibe. Voltak összekoccanások, de Debrecen megőrizte szuverenitását. Debrecen Erdélyhez való viszonyát az okleveleken túl még számos forrásból és szemszögből vizsgálhatjuk. Ez azonban egy újabb dolgozat tárgya lesz. 26 Szeneimé Orvos Erzsébet: Oklevelek Debrecen és Erdély kapcsolatához Charters and Other Documents Analyzed for the Clarification of the Relationship between Debrecen and Transylvania (1527-1593) Erzsébet Orvos Szendiné The author discusses the relationship between Debrecen and Transylvania in the 16lh century. The reference to the given period in the title (1527-1593) also indicates that she intends to continue to focus upon the same topic later. This first period includes the partition of Hungary and lasts up until the start of the longer war against the Turks. The study is not intended to provide very deep analyses. It merely lists charters, deeds, and diplomas through which we can gain 13 HBML. IV.A. 1021./b. 2.d. 253-254.sz. 14 HBML. IV.A. 1021./b. 2.d. 163.sz.
