A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A debreceni "lóvasúttól" a villamosig
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 199 helyezik üzembe, amivel együtt megalakul a „Debrecen-Nyírbátori Vasút RT” A debreceni villamos Tudott dolog, hogy az 1900-as évek elején Debrecen várost foglalkoztatja az a szándék, hogy az augsburgi cég tulajdonában lévő lég- szeszgyárat megváltja s birtokba veszi, majd elkezdi a közvilágítás és a helyi vasúti üzem villamosítását. Erről ír a korabeli sajtó is 1901. január 17-i számában („Debreczen”): „...A helyi vasút RT, a városi tanács útján kérvényt nyújtott be a beliigyérhez, amelyben előadja, hogy a helyi vasút gőzerőre berendezett vonalait villamosra akarja változtatni...”. A szándékot kedvezően fogadja a főhatóság is és 1901. március 4. napjára kitűzi a villamos létesítésének közigazgatási bejárását s annak vezetésével Pap Árpád miniszteri tanácsost bízza meg A bejárás tárgya: „...a jelenleg gőz- és lóüzemü vasútnak villamos üzemre történő átalakítása... ” A városi közúti vasutak villamos vontatásának kialakulásáról általában itt csak annyit jegyezzünk meg, hogy az első villamos energia- forrás a galvánelem volt, majd akkumulátorokat alkalmaznak áramforrásként s végül, az egyen- és váltóáram felfedezésével vezetéken át juttatják az energiát a villamos motorokhoz. Ez utóbbi azután felveti annak eldöntését, hogy az áram légvezetéken, vagy sínen (felső- vagy alsó vezetéken (9. ábra)) jusson el a járműhöz. Mindezek kialakulásának leírását mellőzve csak annyit említsünk meg, hogy az első európai villamosvasút Berlinben nyílik meg 1882-ben, majd az első hazai villamos 1887. november 28-án nyílik meg: ez volt a „nagykörúti próbavasút... ”, a nyugati pályaudvar és a Király utca között. A debreceni körülményekhez visszatérve, itt további bonyodalmat jelentett az automobilizmus rohamos fejlődése, ami azt a gondolatot veti fel, hogy a helyi gőzvasút helyett is „...automobil közlekedést vezessenek-e be...”, építési költségigénye jóval alacsonyabb a villamosénál. Mégis a villamosításról folynak intenzív tárgyalások a részvény- társaság és a város között, egyelőre eredmény nélkül. A két fél között vita csaknem a szakításig fajul, amit bizonyít a városi közgyűlés egyik 1904. évi határozata, amely imigyen fogalmaz: „...miután a város
