A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A debreceni "lóvasúttól" a villamosig
195 Végül mégis maga a város vállalja magára a vasútépítés lebonyolítását. Az 5 km hosszú vasúti vágány építésére meghirdetik az árlejtést, amelyben a leendő vonalat imigyen írják le: „...A nagyerdői állomásból kiindulva a vonal a nagyerdői főút keleti oldalán vezetve a csőszháznál, vagy a KnoU-féle tanyaföld sarkán át, vagy a csőszház keleti oldalán...” a gazdasági tanintézetig vezet, (jegyezzük meg, hogy mégsem így épült a vonal, hanem éppen az út nyugati oldalán:). A vasutat 15 tonna terhelésű kocsikra és gőzmozdonyra alkalmasan kell megépíteni. Azaz a sínek folyóméterenkénti súlya 23,5 kg kell legyen. Az Aczél Géza főmérnök által a városi közgyűlésnek bemutatott terveket a közgyűlés jóváhagyja, s elrendeli egy 105.000 korona összegű bankhitel felvételét, végül azt rendeli, hogy míg a városi közgyűlés másként nem rendelkezik, addig ....a gazdasági tanintézet lóerővel tartsa fenn a vasutat...”24 Ezen előkészítő tárgyalások és munkálatok után, szokás szerint ismét hosszabb, több éves szünet következik. Amikor pedig ismét napirendre kerül a vasútépítés ügye, kiderül, hogy a nagyerdőből mintegy 25 m széles sávon ki kell vágatni a fákat. A szünet éveiben azonban újabb elképzelés születik, mégpedig az, hogy a vasutat nem Pallagig, hanem Sámsonig kell építeni. Ezen az ötleten Sámson község elöljárósága annyira fellelkesedik, hogy azonnal felajánl a vasútépítéshez 60.000 korona segélyt. Nem sokkal ezután már arról beszélnek, hogy nem Pallagra, de nem is Sámsonra, hanem Nagykállóra kell vezetnie az új vasútnak. Ezzel az elképzeléssel Debrecen törvényhatósága is egyetért, annyira, hogy fel is ajánl nyomban az építéshez 200.000 korona segélyt. Mindezt a korabeli sajtó így indokolja: „...Debreczen városának most már valóban sürgős a pallagi vasútépítés... ” 1905-ben foglalkozik is az üggyel a tanács, amikor kiderül, hogy a vasútra az előmunkálati engedélyt már megszerezte Gál András, aki azt nyomban át is ruházta a budapesti Magyar Vasúti Forgalmi RT-ra. A részvénytársaság pedig felkeresi a város vezetőit és kéri, hogy a korábban megajánlott 200.000 korona segélyt utalja ki a társaságnak, mert csak akkor vállalja a vasútépítést Debreczentől Pallagon át immár Nagykállóig. Az 1905. február 1-én megtartott városi tanácsi közgyűlés az összeg kiutalását megszavazza azzal a feltétellel, hogy a vasút egy éven belül kiépül Sámsonig. A vasútépítés közigazgatási bejárásán (1905. március Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 24 U. o. 1902. nov. 23. közgy. 29235/14156. sz. hat.