A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A debreceni "lóvasúttól" a villamosig
194 Simonyi Alfonz: A debreceni „ióvasúttól” a villamosig A pallagi és a sámsoni vonalak A korabeli újságokból 1902-ben értesülünk arról, hogy felmerül egy új vonalfejlesztési változat, éspedig a következő: „...A Pallaghoz közel, alig másfél kilométernyire van a debrecen-nyíregyházi vasútnak egy megállóhelye, a Józsakert (ma Bocskaikért) /.../ innen kellene egy szárnyvonalat építeni Pál tagra s ez 30.000 koronánál többe nem is kerülne...”.22 23 Az ötletből azonban csak annyi marad meg, hogy a Pallagra vezető vasútra szükség lenne, annál is inkább, mert a mező- gazdasági akadémia Pallagra kiköltözése is napirendre került. Akad is rá gyorsan vállalkozó Berger Jenő személyében, aki ajánlatot tesz a városnak e szárnyvonal kiépítésére, amennyiben a város a korábbi szárnyvonalak építésénél biztosított kedvezményeket itt is megadja. A város vezetését nem túlzottan lelkesíti a gondolat, mégis leül tárgyalni Bergerrel. A vállalkozó azonban az ötletnél és az építés becsült költségeinél többet nem tud, ezért város pontos számításokat kér a várható költségekről. Sürgősen kijelenti azt is, hogy ezúttal semmiféle segélyt adni nem tud. Mindenestre a pallagi vasút ügyét a törvényhatóság közgyűlése mégis napirendjére tűzi s ott a következőkről határoznak: minekután ....a gazdasági tanintézet, a helyi vasút kiépítésével és üzemben tartásának biztosításával szemben hajlandó jelenlegi városi főépületét/.../ a városnak díjtalanul átengedni, illetve a szerződés szerint kikötött 50.000 korona visszaváltási árat elengedni /.../Debreczen város készséggel járul hozzá és segíti elő ezen közúti vasút kiépítését...” s ezért kimondja, miszerint „...a debreczeni helyi vasút nagyerdei végállomásától kiindulólag, a nagyerdői főúton át, a pallagi magyar kir. gazdasági tanintézetig vezetendő vasútvonal építéséhez a következőkkel járul hozzá...'': 1./ a visszaváltási (50.000 korona) ösz- szeget segélyként felajánlja a vasútépítéshez; 2./ a vasút üzemben tartását évi 8.000 koronával hajlandó segélyezni; 3./ a viteldíj meghatározásában biztosíttassák a város befolyása; 4./ az építéshez talp- és cpiilet- fát termelési áron biztosít és végül 5.1 amennyiben az építést a helyi vasúti társulat végzi, a légvezetékre vonatkozó tiltását visszavonja. Természetesen a gazdasági tanintézet az ajánlatát a felettes földművelésügyi tárca hozzájárulásával tette.21 22 U. o. 1902. évf. 78. sz. (ápril. 22.) 23 HBML IV. B. 1403/a 1901. július 25. közgy. 116/10059. sz. hat.
