A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A debreceni "lóvasúttól" a villamosig
182 Simonyi Alfonz: A debreceni „lóvasúttól” a villamosig s ezután megköttetik a szerződés is, amelyet a törvényhatósági közgyűlés 1883. augusztus 4-én jóváhagy.9 Néhány részlet e szerződésből: l./a vasút az indóház és a nagyerdő között épül; 2./szárnyvonal épül a Péterfia utcából kiágazóan az István Gőzmalom telephelyéig, valamint a Czegléd utcai malomraktártól a színházig. (Az egykori malomraktár a mai Kossuth utca elején volt.); 3./ a vállalkozó 50 évig üzemelteti a vasutat; 4./a vasúti viteldíjat mindenkor a várossal egyetértésben lehet csak megszabni. Ez a viteldíj egyébkén a vasút üzembe helyezésekor személyenként 10 krajcár, az áruszállítás pedig 7 krajcár mázsája. Végül a vasút üzemi épületei számára a város díjmentesen biztosít területet a pályaudvar mellett.10 Mielőtt a tényleges munka elkezdődnék, érdekes hírek jelennek meg a helyi sajtóban az épülő vasútról Ilyenek: „..acélsínjeinek az alja nem fából, hanem vasból lesz /.../ a vonal mentén kitérők lesznek, amennyiben minden kocsi olyan szerkezettel lesz ellátva, amellyel a vele szemben jövő kocsi a járdán is kitérhet előle /.../; a kocsikon konduktorok (kalauz) nem lesznek, hanem egy szekrény lesz alkalmazva, amelybe minden felszálló a hatost bedobni köteles le end /...és végül.../ minden kocsi öt kerékkel bír...”. Hogy a szerkesztő milyen forrásból szerezte információit, nem tudni, ám az biztos, hogy e hírek zömmel légből kapottak. Viszont a legfontosabb híradás így szól: „...reményünk van arra, miképp a vasutat a közönség még októberben használni fogja...” Az is tény, hogy 1883. augusztus 21-én végre ténylegesen is elkezdődik a pálya építése, amelynek terveit Balogh Mihály, városi mérnök készítette. Ám ekkor - csaknem hagyományosan - kiderül, hogy még nincsen hozzá építési engedély. Lóhalálában összeszedik, tehát a terveket és felterjesztik főhatósági jóváhagyásra. A kivitelezőt ez azonban nem zavarja, mert változatlan lendülettel folytatja az építkezést, mégpedig a pályaudvarnál. Ám itt is váratlan akadály támad. Kiderül, hogy az itteni terület egy részét, a várossal kötött szerződés alapján egy Krausz Mór nevű kereskedő bérli s a szerződése csak a következő évben jár le. Lehmann vállalkozó azonban megegyezik a kereskedővel s az a területet átengedi a vasútépítésnek. Majd 1883. szeptember 23-án megérkezik a főhatóságtól a vasútépítést engedélyező okirat is (19021/1884. Kér. M. sz.) Két nap múlva, szeptember 259 U. o. 1883. aug. 4. közgy. 165/4426. sz. hat. 10 U. o. 1884. szept. 25. közgy. 241/5265. sz. hat.
