A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Oklevelek Debrecen és Erdély kapcsolatához
17 .... nem csak Osztrák- és Cseh-, hanem Németországot is egész a Rajnáig nagy részben Magyarország látta el vágó marhával...”,6 Nem véletlen tehát, hogy olyan nagy jelentősége volt Debrecen számára a zavartalan kereskedelemnek. Ezt a vámmentességekről szóló oklevelek tömege is igazolja. 1. Szapolyai János 1527. január 27-én - megjutalmazva a debreceni polgárokat hűségükért, hogy kitartottak mellette - meghagyja, hogy bárhol folytassanak kereskedést az országban, vámmentességet élvezzenek: „ ... őket bármilyen adófizetésre a mi és mondott elődeink kegyes kivételezése ellenére kényszeríteni vagy késztetni, vagy őket dolgaikban, javaikban és személyükben bármilyen módon megkárosítani nem engedjük...” Eredeti oklevél pergamenre írva, rányomott királyi ostyapecséttel. HBML IV.A. 1021./a. Muo. 1. Fordította: P. Szalay Emőke. 2. 1530. július 15-én ugyancsak ő mindennemű vámfizetés alól mentességet biztosít a városnak: ....mindannyiukat a harmincad egész fizetése alól kiemeltük...” Eredeti oklevél pergamenre írva, rányomott királyi ostyapecséttel. HBML. IV.A. 1021./a. Muo. 4. Fordította: P. Szalay Emőke. 3. 1533-ban János király újra rendelkezik. Biztosítja a várost, hogy azon harmincad, melyet most a városban felállíttat, és szedet/,, in medio vestri tricesima collecta”/addig fog tartani, míg a harmincadnak többi helyeit a maga hatalma alá nem keríti. Papírra írt eredeti oklevél. A rányomott piros viaszpecsétből alig maradt fenn, széttöredezett. HBML. IV.A. 1021 ./b. l.d. 28.sz. 4. 1534-ben megerősíti a vámmentességet (Muo. 7), majd október 1-én a só -és borszállítási harmincad fizetése alól menti fel a debrecenieket: „... mind eladásban, mind pedig vásárlásban Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 6 Horváth Mihály: Az ipar és a kereskedés története Magyarországon. Buda, 1840. 62.1.
