A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése 1849-ben és 1861-ben

egyedi, de a hasonló ügyekben indított vizsgálatok (pl. az egyik rőzsebiztos ellen) sem vezettek eredményre; ma már eldönthetetlen, hogy ezek a vádak mennyire állták meg a helyüket, vagy mennyiben voltak a hatalmi játékok demoralizált részei).

A népképviseleti közgyűlés működésének fent vázolt, korabeli értékelése talán kissé túlzó, de talán érdemes volt bemutatni az akkori - hirtelen szabad szájúvá vált - sajtó vélekedését - amelynek valamennyi valóságalapja minden bizonnyal mégis létezett.

1861-ben számos szabad királyi város közgyűlése készített saját ügyvitelének racionalizálása céljából működési szabályzatot, mondhatni ügyrendet, quasi házszabályt. Ezek alapjául egyfelől az 1848-as kísérletek szolgáltak, másrészről többen igazodtak a pesti házszabályhoz (pl. Székesfehérvár, Esztergom, Szeged). Mindemellett léteztek vállalkozóbb kedvű városok is, amelyek szabályzatuk megszövegezésében nagyfokú önállóságot mutattak - ezek közé tartozott Kajtár István szerint Debrecen is.

A közgyűlés - a célszerűségi szempontok mellett feltehetően legitimációs okból is - már február 7-i ülésén felállított egy bizottságot „saját belrendezésének” megállapítása végett, amelynek Szabó Bálint főbíró vezetése alatt a köztanácskozás rendje és a „hivatalos teendők tisztviselők közti célszerű felosztásának a hazai törvények igényeihez alkalmazandó szabályozása” tárgyában kellett tervezetet készítenie. Ugyanakkor elrendelték a tanácsterem korszerű eszközökkel való „felszerelését” is. A bizottmány február 28-ára elkészült feladatával (364/861. sz. jelentés), s a közgyűlés néhány módosítással el is fogadta működési szabályzatát66.

Azonban kutatásaink alatt azzal a ténnyel kellett szembesülnünk, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban őrzött jegyzőkönyvekbe ezt a házszabályt sem másolták át, s az 1861. évihez tartozó irományok és beadványok sem találhatók meg - valószínűleg elvesztek, mintahogyan a jegyzőkönyvet is megrongálták a provizórium idején. Azonban Kajtár István könyvében hivatkozik az említett dokumentumra67, ami azt valószínűsíti, hogy az Országos Levéltárban maradhatott fenn belőle egy példány, amely további kutatásokkal még feltárható. Minden esetre a házszabály közreadása, vagy részletes tartalHajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 171

66 HBML. IV. B. 1107/a. lk. üsz. 23., 26., 364., 19.p., 21.p., 56-57.p., a pesti és a szegedi házszabály szövegét lásd: Ruszoly JVárosi... i. m. 91-102.p.

67 Kajtár: Magyar városi önkormányzatok... i. m. 63.p., 65.p.