A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése 1849-ben és 1861-ben

mi ismertetése ehelyütt nem megoldható - így most az 1848/49-hez képest in praxi végrehajtott változásokra fókuszáljuk a figyelmet.

Az anonim beadványok gyors elvetése érdekében a közgyűlés úgy határozott, hogy a benyújtó nevének hiányával érkezett folyamodványokat egyéb intézkedés nélkül egyszerűen elutasítja. A megfelelő formátumú beadványokat pedig először a különböző szakbizottmányoknak kellett feldolgozniuk, s csak a valóban érdemlegesek kerülhettek a plénum elé68.

1861-ben ténylegesen is tapasztalható a bizottságok 1848/49-hez viszonyított felértékelődése - az év folyamán számos, pl. erdőgazdálkodással (faizási joggal), legeltetéssel, gazdasági és építési ügyekkel kapcsolatos, terjedelmes tervezetet terjesztettek a közgyűlés elé. Ennek megfelelően működött magánlevéltári, építési és szépítési, erdőszeti, gazdasági, árva(ügyi), szállásolási és számvevői szakbizottmány a különböző, ad hoc felállított testületek mellett. A szakbizottmányokkal kapcsolatban elrendelték, hogy azon tárgyakban, melyek ügykörükbe tartoznak, a közreműködésük kötelező, de önálló határozathozatali és utalványozási joggal nem rendelkeztek; kötelességükké tették a hozzájuk delegált ügyágazatban tapasztalt visszásságok feltárását, s megoldásukra javaslatokat készítését, valamint, hogy üléseikről jegyzőkönyvet vezessenek egy kirendelt állandó jegyző alkalmazásával. A törvényes működésükhöz minimum öt fő jelenlétét írták elő69.

A tanácsterem berendezésének korszerűsítése végett elrendelték annak egy, a hallgatóság részére építendő karzattal, valamint új keresztfővel bíró asztallal, a falak mellé állítandó írótáblás padokkal, a képviselőknek pedig „amerikai bőrvászonnal bevont karos székek elegendő számú beszerzésével” történő kiegészítését70.

Igyekezték célszerűen megszervezni a közigazgatási tanács munkáját is, így a hat tanácsnok között felosztották az egyes utcák ügyeit, in concreto a Piacz utcáért Böszörményi Károly, a Czegléd utcáért Simonffy Imre, a Hatvan utcáért Laky Lajos, a Péterfiáért Harsányi Gábor, a Csapóért Király József, s a Varga utcaért Kaffka Károly felelt71.

172 Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése...

68 HBML. IV. B. 1107/a. lk. üsz. 971., 1045., 97-98.p„ 107-108.p.

69 HBML. IV. B. 1107/a. lk. üsz. 947., 71-74.p., Kajtár: Magyar városi önkormányzatok... i. m. 65-66.p.

70 HBML. IV. B. 1107/a. lk. üsz. 640., 98.p.

71 HBML. IV. B. 1109/a. 15k. üsz. 489., ЗЗ.р.