A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése 1849-ben és 1861-ben
165 mivel részletes saját „belrcndelkezéssel”, tanácskozási szabályzattal, quasi házszabállyal nem rendelkezett - ahogyan a legtöbb törvényhatóság sem, Szegeden is csak 1867-ben dolgoztak ki egy egyébként el nem fogadott házszabálytervezetet a pesti 1861-es Alapterv mintájára. Ugyan a hivatali teendők szabályozására még 1848. május 29-én létrehoztak egy választmányt Debrecenben is - Karap Sándor elnöklete alatt mely tevékenységének eredményeként a képviselők június 7- én elfogadtak egy helyhatósági szervezeti szabályzatot számos bizottság felállításáról, de - miután a jegyzőkönyvbe nem vezették át - annak a közgyűlés egészére vonatkozó rendelkezéseit ez idáig nem sikerült feltárnunk54. Ezért a közgyűlés működésének pontos menetére és az ezzel kapcsolatos szokásokra elsődlegesen a jegyzőkönyvek szerkezetéből és a korabeli lapok kritikájából következtethetünk. Az 1848:XXIII. te. 30. §-a szerint közgyűlést a szabad királyi városokban havonta legalább egyszer kellett tartani, de az a vizsgált időszakban ennél lényegesen rendszeresebben, általában hetente - a hadiállapot beálltára és a honvédelmi választmány megszűntetésére tekintettel október 3-tól október 26-ig naponta, ezt követően, a tanácsnokok elfoglaltságára is figyelemmel, heti 3 alkalommal (hétfőn, szerdán és pénteken), majd 1849-ben ismételten csak heti gyakorisággal - ülésezett. Az üléseket (hétköznap) délelőtt tartották, többnyire 8 vagy 10 órai kezdettel rendes, illetve rendkívüli formában. A rendes közgyűlési ülések többnyire egynaposak voltak, azonban - különösen az első hetekben - előfordult, hogy több napon át tartottak (pl. június 5- 8.), vagy másnapra rendkívüli ülést hívtak össze - erre a tanácsnak és a polgármesternek létezett jogosultsága. A határozatképességhez az összesen 180 képviselőből 40-nek kellett részt vennie (29. §) - azaz, csak kellett volna, mivel számos alkalommal még ezt sem sikerült elérni, s például az augusztus 3-i ülésnapot meg sem tudták tartani, ugyanis csupán húsz fő jelent meg. Az Alföldi Hírlap - joggal - ironikusan ekképp fogalmazott: „Keresték a képviselőket úton útfélen, de nem volt található csak egy is [...] Az újonnan választott képviselők nem értenek a közgyűléshez, gyakorlatlanok a kormányzásban, de hogy a képviselők közül csupán három, hat jegyző közül csupán a föHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 54 HBML. IV. B. 1102/a. 1. k. üsz. 23., 83, 44-45.p„ 91-92.p„ Kiszely: i. m. 122.p„ Kajtár István: Magyar városi önkormányzatok (1848-1918). Budapest, 1992. 51.p., Ruszoly József Városi közgyűlési házszabályok. In: Alkotmánytörténeü tanulmányok 3. Szeged, 1993. 87-91.p.
