A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése 1849-ben és 1861-ben
illetékessége alól kivetetnek”5'. Egyúttal felszólította a polgármestert, hogy a közgyűlés esetleges összehívását gátolja meg, de a városi köz- igazgatást - mutatis mutandis - későbbi rendelkezésig továbbra is vezesse, az érintett bíráskodási tárgyak tekintetében pedig ismét statá- riális törvényszékek szervezését rendelte el. A közgyűlés nem tehetvén mást, deklarálta működésének ideiglenes megszűnését mindaddig, míg az alkotmányos rend ismételten helyreáll, s a tisztviselőknek meghagyta, hogy munkájukat a szeptember 4-én kidolgozott, már általunk is ismertetett rendelet szerint folytassák. Azonban november 11-én a közigazgatási és a törvényszéki tanács elegyes ülése mégis arra az elhatározásra jutott, hogy az 1848- as törvények szellemisége nélkül feladataikat nem teljesíthetik, így szabályszerű működésünket úgy testületileg, mint egyénenként megszüntetvén, teendőinket csupán az átadandók teljes részébeni átadása iránti előintézkedésekre, a közbátorságnak az arra hivatott közegek általi fenntartására, s a polgárság közös vagyonárnak megőrzésére szorítandjuk”. A döntés fő indokolásaként az olvasható, hogy ellenkező módon Jizen sarkal latos elvtől [ti. a népképviselettől] eltérés esetére alkotmányos tisztviselői czimre többé számot nem tarthatnánk”. Egyúttal felkérték a kancellárt, hogy gondoskodjon a megfelelő utódlásról51 52. A szomorú búcsút vevő, de alkotmányos tartását sírhantján is méltósággal megőrző debreceni közgyűlés jegyzőkönyve ezen utolsó bejegyzéssel a „kis forradalom” termékeny és eltökélt időszaka után véget ért; miután a közgyűlés november 9-én befejezte működését, ismételten csak 1867. május 22-én ülhetett össze, addig 1862-től a polgármesteri teendőket újból Szőlőssy János látta el Bihar vármegye és Debrecen király biztosának, Petrák Jánosnak a felügyelete mellett53. 164 Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése... A közgyűlés működése 1848-49-ben és 1861-ben Az első népképviseleti közgyűlés működése leginkább a korábbi közgyűlés szokásjogi úton kialakult ülésrendjét és szabályait vette át, 51 HBML. IV. B. 1107/a. lk. üsz. 7487., 590-600.p„ Ifj. Barter, i. m. ЗЗ.р. 52 HBML. IV. B. 1107/a. lk. üsz. 7605., 600-603.p. 53 Zelizy. i. m. 913.p„ Ifj Barta: i. m. 34.p.
