A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése 1849-ben és 1861-ben

leni óváshoz. Egyúttal nagy terjedelmű tiltakozást iktatott jegyzőkönyvébe, amelyet "nemes" egyszerűséggel - még 1867 előtt, az ideiglenes kormány rendelkezése nyomán - Tokody Lajos (az 1861 utáni főjegyző) és Frank Antal (1861 után ideiglenes tanácsnok) utóbb kitépett belőle, ám szerencsére a másodpéldány sértetlenül maradt, így a kérdéses szövegrész mégis megismerhető. Ebben a közgyűlés méltatta a torzóban maradt országgyűlést, amely „Megfelelt hivatásának [...] szeplötlenid megőrizte a legdrágább kincset, a nemzeti becsületet, megőrizte sértetlenül a jogi alapot [...] Nem gazdagította az ország- gyűlés ősi törvényünk lapjait új törvényekkel, de nem is lépett ki abból egy lapot sem [...] Kitörölhetetlen betűkkel írta fe! az utókornak, hogy csak azon jogok vesznek el, melyeket a nemzet gyáván felad - az elvett jogok [pedig] kedvezőbb körülmények között visszaszerezhetők. A nemzet a törvényhozás fele része, s oly intézkedések, melyekhez megegyezését nem adta, érvénnyel nem bírhatnak [... Az országgyűlés] irányt adott tehát a nemzet teendőinek, s megóvta annak jogát a jövőkor számára”45. (Mindehhez megjegyzésül csak annyit teszünk, hogy az alkotmányosság és szuverenitás eszméjének ily őszinte megfogalmazása példaértékű lehet napjaink jogállamában is.)

Az események vészjósló jeleit felismerve, a közgyűlés még szeptember 4-én rendeletet alkotott arra az esetre, ha működésében és alkotmányos teendői ellátásában pro futuro - külső kényszer hatására - zavar keletkezne. Ebben a - később be is következő - jövőbeni helyzetben a közjogi tárgyú ügyek kivételével minden közigazgatási feladatát a tanácshoz delegálta, mivel az 1848:XXIII. te. szerint az egyébként is rendelkezett kisgyűlési hatáskörrel. A törvényszékeknek meghagyta, hogy eljárásaikat továbbra is a ‘48-as szellemben folytassák, a hivatalnokok pedig „oda utasíttattak”, hogy addig folytassák munkájukat, amíg azt „becsülettel, törvényeink szerint tehetik”. A városi levéltárat pedig továbbra is azokra bízták, akik eddig vezették a korábbi felelősségi rend szerint46.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 161

45 HBML. IV. B. 1107/a. 2k. üsz. 5701., 247-252.p„ IV. B. 1107/a 2.k. belső borító lap: a jegyző-könyvben keletkezett rongálódás észrevételét 1867. november 13-án iktatták végzésbe és vezették a másodpéldány belső borítójára; erről az 1867. évi

eljárásról lásd: HBML. IV. B. 1106/a. 5. üsz. 305., HBML. IV. B. 1108./c. üsz (április 16-ról) 18. Debrecen országgyűlési követeinek működéséről ír: Ifj. Beírta: i. m.

32-ЗЗ.р.

46 HBML. IV. В. 1107/a. 2k. üsz. 5705., 253-254.p.