A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése 1849-ben és 1861-ben
162 Októberben az Ideiglenes törvénykezés szabályok (Itsz) alkalmazhatóságát vizsgáló, még augusztus végén kiküldött bizottmány is elkészült tervezetével, mivel az Országbírói Értekezlet eredményeként megalkotott Itsz eredeti szövegét - tekintettel arra a kétségtelen tényre, hogy az országgyűlés idő hiányában már nem emelhette jogszabályi szintre - végleges zsinórmértékül nem fogadta el a közgyűlés. A bizottmány javaslatát kevés módosítással végül hatályba is léptették (azonban a tervezet szövege nem maradt fenn, noha a részletszabályainak megismerése érdekes adalékot nyújthatna az Itsz szokásjogon keresztül történő adaptálásának történetéhez). Továbbá: meghagyták az utcai bíróságokat azzal, hogy a peres felek dönthették el, hogy oda, vagy közvetlenül a városi törvényszékhez fordulnak jogorvoslatért, a sajtóvétségek tekintetében felállítandó esküdtszékek megszervezésére pedig újabb bizottságot jelöltek ki47. A közgyűlés 1861. évi történetének egyéb, jogtörténeti szempontból is érdekes esetei közül megemlítjük még a Szabolcs vármegye és a város között kialakult, több hónapos üzenetváltások után sem megoldott illetékességi vitát, amely az elepi pusztákra vonatkozó köz- igazgatási és bíráskodási jog kérdésében vetődött fel, mivel mindkét törvényhatóság saját részre vindikálta az igazgatás jogát. Az ügy tulajdonképpeni szenvedő alanyává báró Barkóczy Pál tanyabérlő vált, akit hol a szabolcsi törvényszék, hol a debreceni hatóságok elé citál- gattak, miközben a szabolcsi szolgabíró és a debreceni közgyűlés tiltakozásul kiküldött megbízottja között tettlegességig is fajult a konfliktus. Debrecen végül kijelentette, hogy „a közbéke megzavarása iránti felelősség bármily esetben is teljesen reá [ti. Szabolcs vármegyére] háruland”, s egyúttal - közigazgatási bíróság még nem lévén - az országgyűlést kérte fel a (pozitív) illetékességi összeütközés feloldására, de ez az országgyűlés feloszlatása miatt nem történhetett meg, így végezetül szeptemberben - Szabolcs vármegye folyamatos tiltakozása mellett - biztosítékul beérte annyival, hogy az ügyet a legfőbb döntéshozó elé terjeszthette48. Szeptemberben az is kiderült, hogy ,Az. istenkáromlás Városunkban már annyira elterjedt, hogy úton útfélen minden jó érzésű és vallásos ember méltó lelki megbotránkozására oly mértékben gyakoAntal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése... 47 HBML. IV. B. 1107/a. lk. üsz. 6468., 4786., 542-544.p„ 367-368.p. 48 HBML. IV. B. 1107/a. lk. üsz. 2026., 2241., 2383.; 3141.; 1037.; 4618., 2775; 223-226.p„ 417-418.p„ 125-126.p„ 415-417.p.
