A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése 1849-ben és 1861-ben
egyéb városok gyakorlatában sem tapasztaltunk hasonlót30 31. Ezért a halálozási anyakönyvek tételes átvizsgálása nélkül is - amely teljesen biztos adatokat az esetleges névazonosságok, egyéb pontatlanságok és az egyházak egymásétól elkülönülő nyilvántartásai miatt egyébként sem szolgáltatna - biztosnak látjuk, hogy nem csupán a megüresedett mandátumokat töltötték be 1861 februárjában, hanem mind a 180 helyért kiírták az új választásokat. Az újonnan alakult közgyűlés első rendes ülésnapját íébruár 6- án tartotta, melyen az elnöklő Kiss Lajos polgármester - akit sosem neveztek polgárnagynak, mint Szegeden Osztróvszky Józsefei - afeletti örömét fejezte ki, -Hogy a gondviselés bölcs intézkedése folytán ismét érvényre jutott az alkotmányos élet, a városi törvényességnek 11 szenvedésteljes év után ismét alkalmat adott úgy a haza boldogságában közreműködni, mint saját beliigyeit is a törvények által biztosított helyhatósági jog kövéhez képest ön hatás körében intézhetni’"1. A polgármester indítványára a közgyűlés egyhangú nyilatkozatot tett, mely szerint ,Az I860, év Mindszent [október] hó 20-ról kelt legfelsőbb elhatározások által előidézett állapotot nem csak ősi alkotmányunk teljes biztosítékául nem [tudjuk] tekinthetni, sőt amennyiben az alkotmányellenes kormányzat időszakából fennmaradt hatóságok működése alkotmányos intézményeinkkel homlokegyenest ellenkezik, s annál fogva [mindez] oly küzdelmet támaszt, melly a társadalom, nemzet és királyi szék érdekeire nézve egyaránt víszteljes - az egész nemzet egyetemes kinyilatkoztatása szerint is jogilag minden tekintetben a teljes érvényben álló 1848. évi törvényekhez annyival szilárdabbal ragaszkodik, mint a szabad királyi városoknak az ország több önálló helyhatóságaival egyenjogúsítása [tekintetében is], ezen törvények által alapíttatván, ha azoktól eltérne, saját állásának jogosságát is kétségbe vonná". Ebből kiindulva „határozattá lön”, hogy „mindent, mi II év óta a nemzet befolyása nélkül alkotmányos úton kívül történt, törvényellenesnek [kell ] tekinteni, s hazánk jogviszonyának teljes helyreállítását kellő úton szorgalmazni - addig is pedig alkotmányos törvényeinkbe ütköző bármily kormány rendeletek és intéz154 Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése... 30 Ruszoly József: A szegedi népképviseleti közgyűlés 1848-1871. Szeged, 1984. 14- 64.p. 31 HBML. IV. B. 1107/a. lk. üsz. 1., l.p., Ruszoly József. Osztróvszky József. Reform, forradalom, kiegyezés. Szeged, 1993. életrajz: 211-255.p.
