A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése 1849-ben és 1861-ben
nem csak hogy nem követtek el mindent a nép jó hangulatát felhasználva [...], hanem sokan közülük a veszély közeledtének csak hírére is állomásaikat elhagyták, s így a népet vezeti) nélkül hagyván, okozói lőnek, hogy [...] a Tiszán túli vidék gyáván, minden ellenállás nélkül esett az ellenség kezébe”2'. Több szempontból is furcsán hangzott ez a kijelentés: egyfelől, mert a vezetőség mindvégig a helyén maradt, másfelől, mert éppen Kossuth lett az, aki egy hónappal később elhagyta az országot a felelősséget Görgeire ruházva át. Az 1849. évi jegyzőkönyv utolsó bejegyzése július 28-ról való, amikor is Korponai János bizalmatlansági kérdéseket vetett fel a Város vezetőségével szemben, azonban a Karap Sándor által kezdeményezett bizalmi szavazás megerősítette Poroszlay Fridrich polgármestert és a tanácsot22 23. 150 ___________________Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése... A közgyűlés és a közjogi vita 1861-ben A neoabszolutizmus tíz évét követően - mint az ismeretes - Bécsnek újra kellett gondolnia a Birodalom szervezeti felépítését övező anakronizmusokat, s benne kiemelten Magyarország helyzetét. A konzervatív, de mégis megegyezésre kész és a fennálló státuszon változtatni szándékozó gondolkodók számára a villa francai béke és az azt megelőző események teremtettek alkalmat a „kis kiegyezésre”, amely mindkét fel kölcsönös engedményén alapult, s igyekezeti átmenteni az 1848-as vívmányokból a feudális társadalmi berendezkedést felszámoló rendelkezéseket (úrbéri viszonyok megszüntetése, földesúri előjogok eltörlése, stb), valamint elfogadni az azok végrehajtására kiadott pátenseket (pl. ősiség nyílt pátens, úrbéri pátens). A megegyezés eredményeként - többek között Dessewffy Emil és Szécsén Antal közreműködésével készült - I860, október 20-án kiadott Diplomát, melyet az uralkodó teljhatalma erejével, állandó és vissza nem vonható állami alaptörvényül “ajándékozott” népének, Magyarország részéről előnytelen föderalista szemlélete miatt végül elutasítás fogadott, azonban a történeti alkotmányosság részbeni visz22 HBML. IV. B. 1102/a. 2. k. üsz. 245., 246., 247., 250.-251., 171-172.p„ 172173.p., 173-174.p., 174-178.p.. HBML. IV. B. 1109/1. 1. doboz. 387. Lvltr. 23 HBML. IV. B. 1102/a. 2. k. üsz. 258-259., 181-182.p.
