A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése 1849-ben és 1861-ben

szaállítása alapul szolgálhatott a törvénykezési mellett a magyar köz- igazgatási rendszer újbóli megszervezéséhez is.

Noha Debrecen már október 24-én megkapta a Diploma hivatalos szövegét, a szabad királyi városok az 1848:XXIII. tc.-nek is megfelelő, belső szervezeti átalakulása országosan hosszan váratott, amelyből kifejlődő népharag végül a városban november 26-án a dohánybeváltó hivatal és a pénzügyőrség elleni ostrommal tetőzött, s egyben arra késztette a Csorba János utódaként 1859-ben megbízott polgármesterül kinevezett Szöllősy János vezette tanácsot, hogy ténylegesen álljon a közigazgatási átszervezés - azaz a szunnyadó nép- képviseleti közgyűlés újbóli összehívása és a tisztújítások - élére24.

Evégből Szöllősy János össze is hívta december 15-ére a még életben lévő 1848-ban választott képviselőket, valamint a községi tanácsot és a hivatalban álló tisztségviselőket. Azonban az 1848-as közgyűlés megjelent tagjai a XXIII. te.-re hivatkozva nyomban megállapították, hogy a törvényes összehíváshoz a nem törvényesen választott, hanem kinevezett polgármesternek nem létezett joga, így aznap az ülés fel is oszlott, s felkérték az egykori főbírót, Nagy Sándort, hogy ő hívja egybe a folytonosságot is megtestesítő közgyűlést (Poroszlay Fridrich 1857. január 20-án meghalt). így december 17-én már valóban tanácskozhattak, s ez az „elegyes ülés” rendelte el a tisztújítások megtartását 1861. január 2-i határnappal. Továbbá felállították a kijelölő választmányt Zsombori Imre elnökletével, s a hónap végéig elkészítették az utcánkénti választói névjegyzéket is. Később, a „szükséges előintézkedés és a közbeeső debreczeni országos vásár miatt”, a választásokat január 21-éré halasztották, amelyeket végül - heves korteskedést követően - 1861. január 21. és 25. között meg is tartottak az 1848-as eljárás már ismertetett szabályai szerint25.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 151

24 Ifj. Barta János: Debrecen az abszolutizmus korában. In: Debrecen története 3. kötet (1849-1919). Szerk.: Gunst Péter. Debrecen, 1997. 29.p., Debrecen 1861-es történetéről említést tesz még Szűcs István: Szabad királyi Debrecen város történelme. 3. kötet. Debrecen, 1872. 1041.p„ Adattár: i. m. 207,p., Kiszely: i. m. 143.p„ Csobán: i. m. 78.p„ Zelizy Dániel: Debrecen szabad királyi város egyetemes leírása. Debrecen, 1882. 912-913.p.

25 Debreczeni Közlöny (a továbbiakban DK). I. évf. 1860. 50. sz. december 19. 211- 212.p., 52. sz. december 26. 221.p., Gazdag István: Debreceni polgármesterek. In: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XIX. Szerk.: Gazdag István. Debrecen, 1992, 109.p.