A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Kossuth Lajos és Debrecen 1848-ban

121

eszméinek egyik élharcosa, következetes hirdetője volt a városban/'1 О is igen nagy elismeréssel nyilatkozott Kossuth Lajosnak a forradalmi napokban játszott fontos, meghatározó szerepéről. A debreceni követek és a közgyűlési határozatok szövegével egybecsengően az átalakulás békés folyamatát emelte ki. „Az események’ híre elhat hazánkba is, el törvényhozásunk’ szokott székhelyére. Aggodalom szádja meg az épen együtt lévő magas ország-tanács’ férfiait, közeledni látva a’ vészt királyunk’ trónja, alkotmányos szabadságnak akkorig vagy épen nem, vagy csak névvel örvendhetett statusai, ’s köztök hazánk felé. Egy az értelem, a’ rendi-tábla vezérszónoka, lelke’, Pest megye egyik rendületlen lelkű követe kebelrázó, minden pártviszályt, elvek’ régi harczait egyszerre megszüntető szónoklatára: hogy csak czélirányos, a’ velünk közös kapocscsal összefüggő többi örökös tartományokra is kiterjesztendő, haladéktalan reformok által elfordítható a’ minden órán kitöréssel fenyegető fergeteg.”31 32

Meglepő ugyanakkor, hogy a szabadságharc hónapjaiban Kossuth mellett egyértelműen és erősen elkötelezett, egyébként is a polgári átalakulás odaadó propagátoraként ismert Könyves Tóth Mihály (1809-1895) református lelkész sem március 26-i, sem ennek folytatásaként április 9-én tartott prédikációjában - noha társaihoz hasonlóan értékelte a fordulatot - nem említette a politikus nevét. Mindazonáltal - mint Gáborjáni Szabó Botond utal rá - ő is párhuzamot vont, de név nélkül a bibliai és a jelenkori szabadítok között. Az utóbbi esetben nyilván elsősorban Kossuthra gondolt.33 Szoboszlai Pap István (1786-1855) szuperintendens visszafogottabb, a reformtörekvésektől

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII

31 Otrokocsi Nagy Gábor: A „debreczeniség” alkonya. Ifj. Péczely József irodalom- történeti értékeléséhez. = Értekezések az 1939.évről. A Debreceni Református Kollégium Tanárképző Intézetének dolgozatai. Db., 1939. 153-164.p.; Bíró Sándor: Történelemtanításunk а XIX. század első felében. Bp., 1960. 65-81.p.; Balkányi Kálmán: Ifj. Péczely József. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1903. 257-273., 428-444.p.

32 Beszéd, mellyet midőn a’ honvédő polgári őrsereghez magát önként felajánlott H. H. Debreczeni Főiskolai ifjúság nemzeti lobogóit a’ Főiskola falaira kifüggeszté, a szabad ég alatt tartott Péczely József főiskolai igazgató tanár. TtREN Szabadságharci Gyűjtemény. Közli Gáborjáni Szabó B. i.m. 69.p. A szónoklatot 1000 példányban kiadták a Kollégium költségén: uo. 71.p. (lábjegyzet); Benda К.-Irinyi К. i.m. 394.p.

33 Mi történt? ’S mit kell termünk? TtREN Szabadságharci Gyűjtemény, TtREN В 1763; A keresztyén polgár’ szabadsága, egyenlősége, testvériessége. Népszerű egyházi beszéd... TtREN Szabadságharci Gyűjtemény, TtREN В 1764. Mindkettőt közli Gáborjáni Szabó B. i.m. 77-85., 85-92.p. Okfejtése: uo. 24.p.