A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Kossuth Lajos és Debrecen 1848-ban

a református egyház addig kivívott, a törvények és az uralkodók által biztosított jogait féltő szemléletmódja eleve távolabb állt Kossuth határozott liberalizmusától és nemzeti követeléseitől. Noha a Pest megyei követ nevét ő is mellőzte március 26-án elhangzott nagytemplomi prédikációjában, általában méltányolta a diéta vezéralakjainak erőfeszítéseit: „Nemzeti hála kísérje azokat, kik e’ magos pályán, meleg hazaszeretettől, hő buzgalommal működtek a’ haza javára! Tisztelve emlegesse, mint emlegeti is, neveiket minden honfi; emlegesse, mint emlegeti is tisztelve, különösen azoknak neveit, kik - mint hajdan Mózesnek arczája megfényesedék a’ törvényadásnak hegyén - kitünőleg megfényesedett orczával jövendenek el magas hegyéről törvényhozásunknak.”34 35

Gáborjáni Szabó Bolond mutatott rá, hogy a debreceni református lelkészek és professzorok márciusi megnyilatkozásai a több évszázados magyar református világnézeti hagyományra és annak teológiai alapelveire épültek. Ezzel függ össze, hogy a bibliai zsidók és a jelenkori magyarság szabadságát kiharcoló vezérek között párhuzamot vontak, Kossuthot Mózeshez hasonlították. Részletesen is kifejtette a

35

„Mózes-toposz” keletkezését és 1848-49-ben történő újjáéledését. Találóan állapította meg azt is, hogy ezekben az egyházi beszédekben Kossuth magasztalásának „hevessége szinte a blaszfémiához közelít.”36

Különösen igaz ez az általa nemrég reprintben újra közzétett, annak idején kéziratban terjesztett, ismeretlen eredetű dokumentumra. Ez a közismert imádság, a Hiszekegy aktualizált átirata, amely a Kollégiumi Nagykönyvtár Szabadságharci Gyűjteményében mindmáig megmaradt. Szövege így hangzik: „Hiszek egy Istenben hiszek egyetlen egy hon fiában, a’ mi hazafiunk Kossuth Lajosban született Zemplénben, megfeszítetett a’ budai várban harmad évre sötét börtönéből

122________________________Bényei Miklós: Kossuth Lajos és Debrecen 1848-ban

34 Egyházi elmélkedés, mellyet Szabad Kir. Debreczen Városa nemzet-újjászületési öröm- és hálaünnepe alkalmával mártius 26-dikán 1848 A’ Helv. Hitvallású egyház Nagy-templomában elmondott Szoboszlai Pap István prédikátor és szuperintendens. TtREN В 1762. Közli Gáborjáni Szabó B. i.m. 74.p. О is úgy látja, hogy7 Szoboszlai Pap Kossuth személyét nem dicsőítette olyan rajongással, mint lelkésztársai: uo. 19.p. - A püspökről legrészletesebben Varga Zoltán írt: Szoboszlai Pap István élete és munkássága... Db., 1934.

35 Gáborjáni Szabó B. i.m. 24.p.; bővebben: uő: A „Kossuth magyarok Mózese” toposz történeti háttere. = Debreceni Szemle, 1998. 3.sz. 340-346.p.

36 Uo. 51.p.