A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Kossuth Lajos és Debrecen 1848-ban

legszebb koszorú; nemzetünk történetének könyve legyen szép telteiteknek örök hirdetője - éljetek a’ hazának - éljetek hosszú évekig!!!

Ti pedig ifjú polgártársaim! ne véljétek, hogy a’ munka már bevégezve van, még ti reátok is várakoznak teendők, ’s meg lehet nehéz teendők. - Hiszem, hogy e’ napok nem felköltötték, csak erősebbé, melegebbé tevék kebletökben a’ hon szerelmét, ’s e’ felmelegült érzés értesse meg veletek hivatástokat, sorolja elő kötelességtöket. - Ne keressetek éjszakát, midőn hazánk napja Kosuth élete fénylik felettetek, legyetek csak egy sugár az ő életéből, úgy méltók lesztek a’ hazafi szép nevezetre; én mint a’ derék Kosuth intette az ifjúságot, csak a’ rend, béke, csendesség megőrzésére hívlak föl titeket, mert ki nem szereti a’ rendet, az nem ért meg a’ szabadságra; őrizzétek azért a’ rendet, békességet nemcsak magatok közt, de őrizzétek és tartsátok fenn a’ nép közt is, legyetek a’ szabadság szent szavának tettel magyarázói, legyetek a’ Király iránt tántoríthatatlan hűséggel, a’ törvények ’s azok végrehajtói iránt tisztelettel és engedelmességgel, a’ haza alkotmánya iránt szent eskü biztosította szeretettel, állhatatossággal.”28

A szónok emelkedett szavai osztatlan sikert arattak, a beszédet a diákok követelésére a Kollégium költségén nyomtatásban is közzétették, 1500 példányban.29 Noha Révész Bálint - aki református lelkész volt - mondataiban a márciusi napok eufórikus hangulata és Kossuth bátor, céltudatos kiállásának varázsa kétségkívül tükröződik, fellépését nem a pillanatnyi fellángolás szülte, sokkal inkább a reformkori eszmék formálta belső hit. Erre utal, hogy nem sokkal később belépett a nemzetőrségbe, sőt ott századparancsnoknak is megválasztották.30

Néhány nappal később, március 26-án a nemzetőrségbe önkéntesen jelentkezett kollégiumi diákok kifüggesztették a nemzeti lobogót a főiskola falaira. Bár rossz idő volt, a szabad ég alatt beszédet mondott előttük Péczely József (1789-1849) rektor-professzor, a Magyar Tudós Társaság tagja, aki korábban is a liberalizmus és a polgárosodás

120 Bényei Miklós: Kossuth Lajos és Debrecen 1848-ban

28 A’ debreczeni főiskolai tanuló ifjúság előtt tartott beszéd. TtREN Szabadságharci Gyűjtemény. [l].,[2].p.; TtREN В 3106. Közli Gáborjáni Szabó B. i.m. 63., 65.p. Elemzése, értékelése: uo. 31.p.

29 Benda К.-Irinyi К. i.m. 394.p„ említi: Gáborjáni Szabó B. i.m. 62.p.

30 Szabó I. i.m. 18 p. - Révész Bálint a gyakorlati teológiai tanszék professzora volt 1844. nov. 5-től. Eletútjáról: S. Szabó József: A debreceni Református Kollégium tanárai és kiválóbb növendékei 1549-1925. Db., 1926. 36.p. - Eszmei forrásainak tágabb összefüggéseiről: Varga Zoltán: Debreceni lelkipásztorok, mint híveik politikai és társadalmi vezetői (1790-1848). Db., 1936.