A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Kossuth Lajos és Debrecen 1848-ban
118 Mindazonáltal a középponti vasút Debrecenig vitele a törvénycikkben benne van, „s hogy ezt így kell, s a ministerium is így kívánja érteni, egyik kijelölt ministernek Kossuth Lajosnak a gyűlésben tett, és az egész tábla által helyeselt azon nyilatkozata is biztosít, miszerint ő a középponti vasútnak Szolnokról Debreczenig leendő folytatására, a társaságot, a szerződésnél fogva, kötelezettnek tartja, s ezt ezen kötelezés alól fölmenteni nem akarja, hanem azt, hogy az ország által gyámolíttassék, igenis méltányosnak ismeri el, csupán kötelezőleg nem kívánná ezt a törvénybe, kiemelve, betétetni, mert a bekövetkező körülményeket előre nem tudván, nem lehet az ország általi gyámolí- tás módját előre úgy megkötni, hogy ez, minden egyebek’ háttérbe szorításával is megtörténjék.”27 Bényei Miklós: Kossuth Lajos és Debrecen 1848-ban „...nemzetünk nemtője” Véletlen egybeesés, hogy március 22-én, amikor a városi közgyűlés elhatározta Kossuth Lajos arcképének megrendelését, a Tiszántúli Református Egyházkerület közgyűlése is összeült. Ebből az alkalomból Révész Bálint (1816-1891) professzor a Kollégium főiskolai tanulói előtt ünnepi beszédet mondott. ,,A’ szabadság’, testvériség’, egyenlőség’ nevében” üdvözölte lelkes hallgatóit, tájékoztatta őket az európai és hazai változásokról, a nemzeti önrendelkezés kivívásáról, a polgári reformokról, a törvényesség diadaláról. A remekbe szabott szónoklatban hosszan és ékes, sőt túlzó szavakkal méltatta Kossuth szerepét: 27 HBML IV. A. 101 l/r. 14.cs. 30.sz. A jelentéshez egyebek között mellékelték: „Törvényjavaslat a felelős ministerségnek a közlekedési tárgyak iránti teendőiről” c. dokumentumot. A tudósítás április 13-án érkezett a városházára. - A petíciót 500 példányban ki is nyomtatták: Sz. kir. Debrecen város polgárainak... a középponti vasút tárgyában felterjesztett kérelem levelök címmel; a tanácsi engedély március 18-án kelt. A dokumentum már nem található. Vö. Benda К.-Irinyi К. i.m. 393.p. A 3070 lakos által aláírt dokumentumot elküldték Pozsonyba, ahol a követek között terjesztették. Április 8-án fel is olvasták az alsótáblán: Balogh I. i.m. 476.p.; azt a tényt, hogy az országos segedelem törvénybe foglalásától Kossuth javaslatára álltak el, a követi tudósítás alapján említi uő: i.m. 534.p. - A kérdésről lásd még: Bényei Miklós: Széchenyi István és Debrecen. Tények és dokumentumok. Db., 1997. 195- 196.p. - A Kossuth által említett társaság a Középponti Vasút Társaság, amely vállalta a Pest-Debrecen vonal kiépítését.
