A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Kossuth Lajos és Debrecen 1848-ban

antidemokratikus szerkezete miatt eleve ki voltak rekesztve a közéletből. Mindazonáltal a reformkorban, különösen a negyvenes években itt is kialakult egy kisebb, ám folyton bővülő csoport a helybeli értelmiségiek, főleg az ügyvédek és a kollégiumi professzorok, továbbá a műveltebb kereskedők köréből, akik egyetértettek az ellenzék követeléseivel, a nemzeti önrendelkezés eszméjével, és főleg a liberálisok mérsékeltebb irányzatait támogatták. A Református Kollégium akadémiai tagozatának hallgatói közül szintén sokan váltak a polgárosodás és a nemzeti gondolat híveivé, tehát a szűkebb politizáló csoport egy szélesebb, fiatal koránál fogva dinamikus rétegre is támaszkodhatott.14 Tegyük hozzá: a városlakók jelentékeny hányada már várta a március közepén bekövetkezett változásokat, hiszen a városi reform évek óta foglalkoztatta a helyi közvéleményt és az ország sorsa is érdekelte az ittenieket. Ezért volt könnyű március 19-én reggel több ezer embert mozgósítani, akik puszta jelenlétükkel is ösztönözték a magisztrátust a szó szoros értelmében vett „korszerű” állásfoglalásra.

A tanácskozás lefolyását nyilvánvalóan befolyásolta, hogy először a magisztrátus történetében, a városlakók, közelebbről azoknak az ülésterembe befért képviselői - alighanem elsősorban Farkas Károly ügyvéd - közvetlen szerepet vállaltak a közgyűlés menetében, bizonyos értelemben csaknem rákényszerítették akaratukat a döntéshozókra. A főbíró, az idős Poroszlay Fridi ik - ekkori és későbbi megnyilvánulásai szerint - rokonszenvezett a reformtörekvések többségével, tehát meggyőződésétől vezérelve hirdette meg és vezette le a közgyűlést. A konzervatív szenátorokat és esküdteket viszont a népgyűlés megfélemlítette, a bécsi udvar válsága és a pesti fejlemények pedig bizonytalanná tették őket a királyi hatalom és a városban székelő királyi biztos magatartása felől. Nem lebecsülendő tény az sem, hogy a változások legbefolyásosabb kerékkötője, az aulikus polgármester, Reviczky Menyhért (1800—?) éppen Pozsonyban tartózkodott, mint Bihar vármegye szélsőségesen konzervatív diétái követe.15

Hajdú-Вihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII \ [3

14 Vö. Kónya József: Kossuth és Debrecen. = A szabadságharc fővárosa Debrecen, 1849 január - május. Db., 1948. 481.p.; Lengyel Imre: Az Alföldi Hírlap 1848-ban. = Könyv és könyvtár V. Db., 1977. 174.p.; Komoróczy György: A reformkori Debrecen. Db., 1974. 241-243.p.; Bényei Miklós: Debrecen reformkori művelődéstörténetének néhány kérdése. = Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve I. Db., 1974. 196-198.p.; Gáborjáni Szabó B. i.m. 1 l.p.

15 A főbíróról: Gazdag István: Poroszlay Fridrik (1788-1857). = Hajdú-bihari Napló, 1990. dec. 1.6.p.; uő: Debreceni polgármesterek. = Hajdú-Bihar Megyei Levéltár