A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Kossuth Lajos és Debrecen 1848-ban
114 Bényei Miklós: Kossuth Lajos és Debrecen 1848-ban A korabeli feljegyzések nem említették, hogy Kossuth Lajos polgárrá - mai kifejezéssel élve: díszpolgárrá - választását ki javasolta. A kezdeményezés egyaránt jöhetett a szenátorok, az esküdtek köréből, illetve a népgyülés szónokától, Farkas Károlytól. Mindenesetre a végzés egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy Kossuth váratlannak tűnő elismerése az átalakulás békés formájának létrejöttében játszott kimagasló szerepét jutalmazta. Ennek, vagyis a törvényes formák betartásának szorgalmazását emelték ki diétái beszédeiből a debreceni követek jelentései, ez volt kiolvasható a hírlapi tudósításokból és a jegyzőkönyv idézett passzusa is a „békés” jelzőt hangsúlyozta. Érdekes jelenség, hogy a kortársi szövegekben a politikus neve többször is helytelen alakban - Kosuth, Kosúth, Kosut - szerepel. Ami azt bizonyítja, hogy noha személye évek óta közismert a város vezető rétegeiben, a kollégiumi professzorok, a korosabb diákok előtt és nyilván nagyon sokszor olvasták nevét az utolsó rendi országgyűlés tanácskozásairól megjelent újságközleményekben, valójában a pontos névalak mindeddig nem rögzült. Komlóssy László debreceni követ március 24-én az alsótábla kerületi ülésén bejelentette, hogy Debrecen polgárává választotta Kossuth Lajost.16 Hacsak más csatornán nem jutott el hozzá a hír, a politikus ekkor szerzett tudomást a cívisváros vezető testületének meglepő határozatáról. A hivatalos értesítést ugyanis csak március 27-én postázták. A levelet Tar Károly (18107-1865) jegyző (pár hónap múlva tanácsnok, majd nemzetgyűlési képviselő, ősszel hadfelszerelési kormánybiztos) fogalmazta és a jelzett napon Papp S. írnok tisztázta le. Eddig még sehol nem közölt, sőt nem is említett szövege a következő: „Tekintetes Követ űr! A’ Tekintetes úrnak a’ jelen országgyűlésen a’ békés reformok vezetésében kitüntetett szilárd ’s rendíthetetlen jelleme és ernyedetlen szorgalma nem csak hazaszerte, hanem Európának nagyobb része előtt is esmeretesek, és minden igaz hazafinak hálás köszönetét méltán érdemlik. évkönyve XIX. Db., 1992. 108-109.p. - A bihari követ nevét Kossuth először 1847. dec. 22-én követtársával, Szentkirályi Móriccal közösen írt követjelentésében említette: a december 20-i alsótáblai ülésen a két bihari követ megsemmisítette egymás voksát, „Reviczky puszta hála feliratra, Papszász ellenben a kerületi határozat megtartására szavazván.” Egy 1848. febr. 5-én kelt titkos jelentés is azt írta: „Még nagyobb az elkeseredés Biharmegye követe Reviczky ellen. Uo. 514.p. 16 A márt. 24-iki ülések részletei. = Pesti Hírlap, 1848. márc. 30. 271 .p.
