A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Katona Csaba: Kaba nevének eredete
11 Schlägli szójegyzékben: captis-caba-kaba.17 Mindkét forrás egyfajta ragadozó madár neveként említi a szót. Ezt az értelmezést fogadta el Szamota István is, aki szerint a szó konkrétan vércsét vagy kányát jelent.18 Hasonlóképp vélekedett Kiss Lajos is: „A személynévként alkalmazott Kaba egyfajta ragadozó madár főnévből keletkezett.”19 Pesty Frigyes szerint „ősmagyar vezéri név” a Kaba.20 Akadtak olyan vélemények, amelyek egyértelmű állást foglaltak a Kaba szó eredetéről is. Szabó Dénes az Álmos herceg által alapított dömösi kolostor birtokait összeíró, П. Béla korában keletkezett oklevéllel kapcsolatban foglalkozott többek között a Kaba szóval is és a következő névmagyarázatokat tartotta lehetségesnek: 1. A török qap (qav) - megfog, megragad, elrabol - ige származéka. 2. A török qop igenévből - felkelt, felemelkedett - származó térszínformanév. Szabó ennek alapján valószínűnek tartotta, hogy a Kaba mint településnév, török eredetű.21 22 A leghatározottabban Rásonyi László tört lándzsát a Kaba név török eredete mellett: „A kun kaba szó jelentése vastag. A név más 22 török népeknél is megvan.” A magunk részéről Rásonyi magyarázatát tartjuk a legmeggyőzőbbnek. A vastag jelentésű kaba mint tulajdonságot jelentő név, nagyon is könnyen válhatott személynévvé, a személynév pedig éppen olyan könnyen alakulhatott át személynévből településnévvé. A szó kun nyelvben való előfordulásának bizonyítékaként kezelhetjük a Túrkeve melletti Kabát, a többi török nyelvben való létét és használatát pedig igazolni látszik a dunántúli Kab-hegy, valamint a hajdúbihari Kaba léte is, amely vélhetően a magyarokhoz a honfoglalás előtt csatlakozott kabarok valamelyik török népelemétől nyerte a nevét. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI. 17 Schlägli szójegyzék. Közreadja: Szamota István. Budapest, 1894. 1766. sz. 18 Szamota István: Magyar oklevél-szótár. Budapest, 1902-06. 437. 19 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1988. 665. 20 Pesty Frigyes kéziratos helynévszótára/I. Jászság. Közzéteszi: Bognár András. Kecskemét, Szolnok, 1978. 186. 21 Szabó Dénes: A dömösi adománylevél hely- és vízrajza. Budapest, 1954. 17. 22 Rásonyi László: Hidak a Dunán. Budapest, 1981. 69.
