A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Katona Csaba: Kaba nevének eredete
12 Katona Csaba: Kaba nevének eredete A Kaba és Hajdúszoboszló környékén feltételezett szláv etnikum kérdése Bár fentieket figyelembe véve, bizonyítottnak látjuk azt, hogy Kaba elnevezése török eredetű és neve arra is utal, hogy környékén török etnikumú népek éltek, a kérdést tárgyalva nem lehet nem megkerülni azt az elméletet, amely szerint Kaba és (Hajdű-)szoboszló vidékén a honfoglalás idején, majd a korai Árpád-korban folyamatosan jelentős szláv etnikum élt. Ennek az elméletnek a zászlóvivői - így Kniezsa István - leginkább Szoboszló nevének szláv eredetére hivatkozva jutottak arra a következtetésre, hogy a környék lakossága a X- XI. század fordulója idején szláv volt. Azzal valóban nehéz lenne vitázni, hogy a Szoboszló név szláv eredetű, ez azonban - és ebben a szakirodalom jobbára egységes - korántsem bizonyítéka annak, hogy a település környékének lakossága és így névadója szláv lett volna. A puszta személynévből eredő településnév ugyanis egyáltalán nem jellemző a szláv helynévadásra. Idézzük Mező Andrást: „A Szoboszló-féle, puszta személynévből álló településnevek kizárólag a magyar névrendszerben fordulnak elő, maguk a személynevek bármilyen eredetűek is tehát, a települések csak magyar névadásban keletkezhettek, vagyis az elnevezők magyarok voltak.” Fontosnak tartjuk kiegészíteni Mező állítását azzal, hogy megállapítása nem csupán a magyar, de a török etnikumú népek esetében is helytálló. Egyebek mellett ezért sem tartjuk bizonyítottnak a Kniezsa István által Debrecen és Szoboszló környékén feltételezett nagyobb létszámú szláv népcsoport2'1 létezését, amint erre már Módy György is felhívta a figyelmet.24 Nála is határozottabban fogalmazott Mesterházy Károly: ,,E szláv népesség régészetileg nem mutatható ki, sem sírjaikat, sem településeiket nem ismerjük.”23 24 25 Meglehet, a Hajdúszoboszlónak nevet adó személy csakugyan egy szláv etnikumú férfi volt, de 23 Kniezsa István: Magyarország népei a XI. században. Budapest, 1938. 414. 24 Módy György: Szoboszló és környéke a XI-XVI. században. In: Hajdúszoboszló monográfiája. 25 Mesterházy Károly: Hajdú-Bihar megye területének kora Árpád-kori településtörténeti vázlata. In: Hajdú-Bihar-i kéziratos térképek/V. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei, 18. szám. Debrecen, 1982. Szerk.: Gazdag István. 82.
