A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Katona Csaba: Kaba nevének eredete
8 Katona Csaba: Kaba nevének eredete A történelmi Bihar vármegye területén található a mai, román nevén Kabesdnek8 nevezett, 1898-ban Biharkaba nevet kapott település, amelyet a középkorban Kabafalvának hívtak.9 Ugyancsak létezett, egészen a XVI. századig kimutathatóan nem is egy, hanem két Kaba nevű hely a Túr partján, Túrkeve határában: Kis-Kaba és Nagy-Kaba, későbbi nevén Túrkaba.10 Ez utóbbi Kaba tehát a Nagykunság területén feküdt. A Váradi Regestrumból például hozott eset Cheka és Modu nevű tolvajai vélhetően ennek a Kábának a lakosai voltak, hiszen ügyükben a szolnoki ispán, Smaragd, ítélkezett, ugyanakkor azt sem szabad említés nélkül hagyni, hogy Németh Péter szerint ez esetben is a szabolcsi Kaba lakosairól van szó.11 A Váradi Regestumban említett másik Kaba, amelynek Bata nevű lakóját vádolták tolvajlással, szinte bizonyosan a dolgozatunk tárgyául választott Kaba. A Kaba személynév földrajzi elterjedését tekintve szintén az okleveles adatokat kell alapul vennünk. Az oklevelek adataiból egyértelműen kiderült, hogy Kaba nevet viselő személyek éltek a XII-XIV. század során a Dunántúlon. Alighanem az ő emléküket őrzi a Kabhegy és az a Kabtelek nevű település is, amely a XV. századtól már pusztaként szerepel a forrásokban.12 De a bihari és a szabolcsi Kaba település is, amelyek vélhetően személynévből eredő településnevek, azt mutatják, hogy a Kaba mint személynév, az ország keleti felén is használatos volt. Ha tehát végigtekintjük, hogy hol lelhető fel a középkori Magyarország területén a Kaba név, akkor összességében azt mondhatjuk, hogy a bihari Kaba kivételével csupa olyan területen, ahol kimutatható a török ajkú népek nagyobb arányú letelepedése: a Nagykunságban illetve a Dunántúlon, ahol besenyők éltek nagyobb számban. Csánki Dezső: Magyarország földrajza a Hunyadyak korában/V. Budapest, 1890. 98. 9 Kázmér Miklós: A falu a magyar helynevekben a XIII-XIX. században. Budapest, 1970. 212. 10 Gonda Béla: i.m. 171. 11 Németh Péter: A középkori Szabolcs megye települései. Nyíregyháza, 1997. 101. 12 Ila Bálint-Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Budapest, 1964. 208.
