A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Katona Csaba: Kaba nevének eredete
A szabolcsi Kaba a honfoglalástól a dukátus megszüntetéséig Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI. 9 A vizsgálatunk tárgyául választott Kabát a történelmi Bihar vármegyéből csatolták át 1876-ban az akkor újonnan létrehozott Hajdú vármegyéhez. A döntően az egykori Hajdúkerület városaiból, valamint Bihar és Szabolcs vármegyék egyes részeiből, Debrecen székhellyel létrehozott Hajdú vármegye egyesült később a történelmi Bihar vármegye Magyarországon maradt részeivel és így jött létre Hajdú-Bihar megye s ennek kereteibe tartozik napjainkig Kaba. Mindezek a tények, meglehetősen ismertek, az azonban kevésbé tudott, hogy a magyarországi megyerendszer kialakulása idején Kaba nem Bihar, hanem Szabolcs vármegyéhez tartozott. Dolgozatunk témájának szemszögéből ez különösen azért bír jelentőséggel, mert tudjuk, hogy az egykori Borsova és Szabolcs vármegyék területe, a Nyír, csakúgy, mint Bihar és a felföldi Nyitra vármegyéké, az Árpád-kor egy sajátos politikai intézményéhez, a dukátushoz tartozott. A két dukátus - a nyitrai és a szabolcsi-bihari - élén az Árpád-ház hercegei állottak és ezen a két területen a hercegek (duxok) önálló udvartartást vezettek, mi több önálló pénzverő joggal rendelkeztek és saját hadsereget vezettek. Vagyis röviden: a dukátus állam volt az államban. Mindez meglehetősen veszélyes volt a magyar állam egészére nézve, középkori történelmünk során több példa is akadt arra, hogy a dux a dukátus erejére támaszkodva fordult a felkent király, azaz a törvényes uralkodó ellen, így például a később I. Béla bátyja, I. András ellen, majd pedig Géza, László és Lampért hercegek Salamon király ellen. Fenti két példánkban azonos, hogy a lázadó hercegek sikerrel vették fel a harcot a király ellen, ami jól mutatja az önálló dukátus erejét. Nem kísérte viszont siker Könyves Kálmán király öccsének, Álmos hercegnek a sorozatos próbálkozásait, aki pedig bátyja uralkodásának kezdetétől folyamatosan kísérletezett a trón megszerzésével. Ismert, hogy Álmos herceg végül a szeme világával fizetett nyughatatlanságáért, de még mielőtt ez a büntetés utolérte volna, azt is el kellett szenvednie, hogy - máig sem tisztázott, hogy pontosan mikor - a XII. század elején Kálmán király, átlátva a létében rejlő veszélyeket, megszüntette a dukátus intézményét. E kis kitérő után joggal tehető fel a kérdés, hogy mindez milyen lényegbe vágó elemeket hordoz Kaba nevének eredetével kapcsolatosan? A szakirodalom Győrffy György nyomán egyetért abban, hogy az
