A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Antal Tamás: A debreceni közigazgatás átalakulásának néhány kérdése a Batthyány kormány időszakában
66 leendő 1848:IX. te. hatálya alá nem tartozó, tipikusan úrbéres gazdák által müveit, de mégis majorsági földek sorsának mikénti rendezése. Evégett bizottságot küldtek ki, hogy Sámsonban és Szováton az úrbéres telkekkel in praxi végső soron egyként kezelt majorsági földeket és az azokból befolyó jövedelmeket válasszák el az előbbiektől.1" Nem egyedi lépés ez, hiszen országos viszonylatban a jobbágyfelszabadítás egyik problémáját jelentette a majorsági, illetve irtványföldek jogi helyzetének meghatározása, valamint a hegyi szőlők hovatartozásának eldöntése, mivel ezek művelése már nem a közjogi, hanem a magánjogi jogviszony tárgykörébe tartozott. A törvénycikkekhez kapcsolódóan kimondták továbbá, hogy a belvárosi és külvárosi telkek tulajdonosait - a korábbi gyakorlattal ellentétben - egyenlő jogúaknak kell tekinteni, mivel addig az utóbbiak haszonbérlőként csak birtokosai voltak a telkeiknek, s nem tulajdonosai, ergo a Város polgárainak járó jogokból és javadalmakból ők nem részesedhettek.12 13 (Telkeik megváltásáról még részletesen szólunk a polgári haszonvételi jogokról szóló fejezetben.) Lényeges feladat volt ez időben a közcsend és - béke állandó fenntartása - ugyanis Batthyány miniszterelnök kifejezetten a törvényhatóságok elnökeit tette felelőssé a „nem reménylendő botrányokra és zavarodásokra nézve” minek foganatosítására egy 24 tagú közbiztonsági választmányt jelöltek ki. Itt jegyezzük meg, hogy a debreceni közbiztonsági választmány sosem szerzett olyan jelentőséget, mint például a szegedi „közrend és biztonság fenntartására szerveződött állandó bizottmány”, amely szinte valóságos végrehajtó szervvé vált a városban a tisztújításig, átvéve ezáltal a tanács feladatkörének legjavát.14 Debrecenben így nem alakult ki a szegedihez hasonlatos kettős hatalom 1848 tavaszán. A nemzetőrség alakítása is folyamatosan zajlott, a közbiztonsági választmány jelentése szerint március 19-re 1300 gyalog és 400 lovas főből álló őrsereg jött létre. A közrend fenntartásakor a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány (MOIB) április 3-án kelt 139. sz. rendelete szerint országosan különös figyelmet kellett fordítani a Mózes vallású népek elleni Antal Tamás: A debreceni közigazgatás és a népképviseleti... 12 HBML. IV. A. 1011/a. 118.k. üsz. 615., 617., 264-269., 270-270. 13 Balogh: A város... i. m. 46-47., Kiszely: i. m. 121. 14 Balogh: A forradalom... i. m. 478., Ruszoly JA népképviseleti... i. m. 12., HBML.IV. A. 101 l/а. 118.k. üsz. 592., 712., 252., 302-303. ____________________
