A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Antal Tamás: A debreceni közigazgatás átalakulásának néhány kérdése a Batthyány kormány időszakában

atrocitások visszaszorítására, jogaikban való megtartásuk biztosítására. E célra a nemzetőrséget is igénybe vehetőnek rendelte а МОЮ, mivel „a haza legnagyobb kincse: ti. a szabadság, mely azonban megszűnt uralkodni ott, hogy a jogok költsönösen tiszteletben nem tartatnak. ” Továbbá a biztonságuk érdekében az izraelitáknak kerülniük kellett minden olyan magatartást, ami provokációra adhatott okot (tegyük hozzá, mindez egy kissé furcsán hangzott, mivel nem kifejezetten provokatív megmozdulásaikról voltak híresek). Minden esetre a főbíró örömmel kijelentette, hogy Debrecenben hasonló incidens még nem történt - szemben pl. Péccsel, ahol a márciusi antiszemita megmozdulások következtében számos zsidó család elhagyni kényszerült lakhelyét s így elegendő volt a rendeletet tudomásul venni.15

Az április 4-i közgyűlésen olvasták fel V. Ferdinánd március 31-én kelt 250. számú királyi leiratát, melyben tudatta, hogy a független felelős magyar minisztérium létrehozásáról szóló törvényjavaslatot néhány módosítással előzetesen jóváhagyta. A tanács ezért köszönetét kifejezendő sokáig éltette a királyt és a magyar ügy számára megnyert, ekkorra már teljhatalmú királyi helytartóvá (királyi alteregó) emelt István nádort,16 Egyébként a nádor már március 17-i levelében utasította a törvényhatóságokat, hogy az általa akkor frissen kinevezett Batthyány rendeletéit a szentesített törvénycikkek hiányában is kötelesek végrehajtani.

Néhány személyi változás is végbement: az addigi polgármester, Reviczky Menyhért március 29-én lemondott, mivel Bihar vármegye követévé választották (helyét Bayler István vette át a tisztújításig terjedő rövid időre), csakúgy, mint április 10-én Dettrich Miklós királyi biztos, mivel a királyi biztosság nem kedvelt intézménye megszűnt (a hír hallatára még a közgyűlés szokásos sajnálkozása is elmaradt!).17

Minden politikai és jogi rendszerbeli változás magával vonja nem csupán személyi, de az utca- és közterület-elnevezések megváltozását is. Ily módon a Városháza előtti teret (ma Kossuth tér) Nagy Piacz névről Szabadság térré, a Bika fogadót (ma Hotel Aranybika) pedig „Vendégfogadó István Nádorhoz” névre keresztelték át.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 67

15 HBML. IV. A. 1011/a. 118.k. üsz. 741., 329., Kajtár: Pécs... i. m. 11-12.

16 HBML. IV. A. 1011/a. 118.k. üsz. 715. 306-310.

17 HBML. IV. A. 1011/a. 118.k. üsz. 708., 737., 300-301., 323-324., Balogh: A forradalom... i.m. 478.