A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1757-1850
indokokkal a kassai kamara direktorához panasszal éltek a kerület ítélete ellen. Ilyen esetekben a direktor mindig magához kérte az iratokat és nemegyszer megtörtént, hogy a közgyűlés által kiszabott büntetést a saját hatáskörében módosította. П. József igazságügyi reformjai - a Novus ordo - 1786 január 1- én lépett életbe. Ennek egyik igen lényeges rendelkezése - az igazságszolgáltatásnak a közigazgatástól elválasztása mellett - a fellebbezési jog szabályozása volt. Az elsőfokú bíróságok büntető ítéletei ellen a nemesek a királyi táblához, a nem nemesek pedig az 1723.évi 31.tevéi szervezett, a lakhelyük szerint illetékes kerületi táblához élhettek fellebbezéssel, a kiszabott büntetés mértékétől függetlenül. A fellebbezési jognak ez a szabályozása a hajdúkerület gyakorlatában nem érvényesült, ugyanis a Novus ordo (Új rend) hatályba lépésének évében, 1786-ban, a büntető törvényszék meghozott 60 elsőfokú ítéletéből csupán egy ellen jelentettek be fellebbezést, az 1787. augusztus 28-ig kihirdetett 25 ítéletből pedig egy ellen sem éltek perorvoslattal. A most említett időpontban П. József a kiváltságos kerületeknek nemcsak a bíráskodási jogát szüntette meg, hanem magukat a kiváltságos kerületeket is eltörölte és területüket a szomszédos megyékbe, így a hajdúvárosokat Szabolcs megyébe olvasztotta be. П. József rendeletéit 1790 január 26-án visszavonta 6 s ezzel a hajdúkerület korábbi önállósága és jogköre is helyreállt. A büntető törvényszék - 2 év és 18 napig tartott szünetelés után - 1790. március 3-án megkezdte a bűnügyek tárgyalását elsősorban azokban az ügyekben, amelyek még a káliói judicium subalternum elnevezésű bíróság előtt indultak, de ott nem fejeződtek be. П. Józsefnek a fellebbezési jog szabályozására vonatkozó rendelkezése azonban reformjai bukása után sem tűnt el nyomtalanul a magyar jogfejlődésből. Az 1790-ben kibontakozó társadalmi fejlődés hatására, az 1791.évi 43.te. „a teljes méltányosságban és igazságban gyökerezőnek ismerte el, hogy azon kedvezmények, melyek bűnvádi perekben a fellebbezés használatából a nemeseket megilletik, a nemesi kiváltsággal nem bíró polgárokkal és más, bármely közrendű emberekkel is közösekké tétessenek” Ezért az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezéssel élhettek a királyi táblához a legalább 3 évi börtönre, 40 Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei... 6 Ifj. Barta János: A nevezetes tollvonás ( Akadémiai Kiadó. Bp.1978.) c. művének 29-45.oldalain meggyőző érvek és adatok alapján mutatta ki, hogy a visszavonás már január 26-án megtörtént. _______________________________________________
