A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1757-1850
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 41 vagy egyszerre elszenvedendő 100 bot, illetve korbácsütéssel felérő főbenjáró büntetésre elítéltek. A Hétszemélyes Táblához azonban csak abban az esetben jelenthettek be fellebbezést, ha a királyi tábla másodfokú ítéletével halálbüntetést szabott ki. A helytartótanács 1791-ben elrendelte, hogy „a gonosztevők mellet dolgozó fiskálisok” az 1791. évi 43.tc-ben írt vagy ennél súlyosabb büntetést kiszabó ítéletek ellen minden esetben kötelesek a királyi táblához fellebbezéssel élni.7 Az 1797-ben kiadott újabb rendelkezés akkor is kötelességükké tette a fellebbezést, ha az elsőfokú bíróság a halállal büntetendő cselekmény tettesét enyhébb büntetésre ítélte vagy a vád alól felmentette. Az 1812 májusában kelt rendelet pedig nemcsak megengedte, hanem egyenesen kötelezte őket, „ha azt hinnék”, hogy a bíróságok ítéleteiben kiszabott börtönbüntetések mértéke nem felel meg a büntető igazságnak, éljenek fellebbezéssel.8 Az 1836.évi XVII.tc. tovább bővítette a nem-nemesek fellebbezési jogát, ha nemessel együtt, mint tettestársak követtek el bűncselekményt és az elsőfokú ítélet ellen a nemes fellebbezéssel élt, ez a jog a kiszabott büntetés mértékére tekintet nélkül őket is megillette. E törvény értelmében akkor is fellebbezhettek, ha a vádat képviselő tisztiügyész hivatalból köteles volt fellebbezéssel élni, végül abban az esetben is, ha bírói ítélet következtében fosztották meg őket hivatali állásuktól. 1849. május 17-én a minisztertanács megszüntette a Királyi és Hétszemélyes Táblát, ezek helyett az Országos Törvényszéket és a Hétszemélyes Törvényszéket állította fel. A hajdúkerületi törvényszék elsőfokú ítéletei ellen az Országos törvényszékhez lehetett fellebbezni. Mivel az ellenséges megszállás miatt az országos törvényszék néhány hétig állott fenn és csak június 23-tól 30-ig tárgyalt, a hajdúkerület törvényszékének csupán egyetlen büntető ítéletét terjesztették fel ide a bejelentett fellebbezés elbírálása végett. A szabadságharc bukását követően az önkényuralmi rendszer eltörölte a magyar igazságszolgáltatás szerveit s a hajdúvárosok lakosságának polgári pereiben és büntető ügyeiben a császári és királyi bíróságok jártak el. 7 HBML. IV.A.502/a. Kerületi közgyűlési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: Ker.kgy.jkv.) 11 .kötet. 1791 Mindszent hó (október)22.No.5. 17164.sz.rendelet. 8 Uo. 13. Kötet. 1797 Böjtelő (február) hó 27. 1015sz. rendelet és 19.kötet. 1812 június 10.No. 16.11536. sz.rendelet __________________________________________
