A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Forrásközlés - Mónus Imre: A hajdúnánási Kossuth szobor története

végett leküldte, március 27-én reggel a szobrásztól egy távirat érke­zett, mely szerint ő délben fog megjelenni. A polgármester még aznapra szükségesnek tartotta a szoborbi­zottság összehívását, s előterjesztette a szerződés-tervezetet elbírálás végett. Idézet a bírálati jegyzőkönyvből: „A bizottság a megküldött szerződés-tervezetet ügy amint az megfogalmaztatott, el nem fogad­hatja, mert a szobor milyenségét határozottan körülíratni, s ha lehető volna, azt megszemlélni is óhajtja, s ezen szempontból felkéri az el­nököt, hogy a szobrásztól megérkezése alkalmával egészen részletes információt kérjen. A szobornak nemcsak alakjáról, hanem talapzatának alakja és terjedelméről is. Kérje meg a szobrászt arra is, hogyha a Hajdúnánásra szánt szobornak egy kisebb mintája volna, azt a bizottságnak bemutat­ni, ellenkező esetben az egész szoborról egy részletes leírást, a talap­zatról pedig egy szabatos rajzot adni szíveskedjék. A bemutatott szer­ződés-tervezetet a bizottság nem fogadja el még azért sem, mert abban a szobrász tiszteletdíja 5500 forintban van meghatározva, a bizottság pedig azt már előzetesen 5000 forintban állapította meg, s ezen ösz- szegnél többet ez alkalommal sem vállalhat azért, mert az azon túl még fennmaradni látszó összeget a szerződésben is a bizottság terhéül feltüntetett alapozási és egyéb mellékes költségek teljesen igénybe veszik. A szobrász tehát ez irányban is tájékoztatandó lesz, valamint arról is, hogy a fizetési feltételek megállapítása leghelyesebbnek lát­szik úgy, hogy a tiszteletdíjból 2000 korona a szerződés aláírásakor, 3000 korona a szobornak elbíráltatása és ide leszállítása alkalmával, a hiányzó 5000 korona pedig a leleplezés alkalmával fizettetnék ki.” Kelt Hajdúnánáson, 1904. március 27. Brassay Károly szoborbizottsági jegyző Az április 10-én kelt jegyzőkönyv már arról tudósít, hogy Horvai János a készítendő szobor mintáját bemutatta, melyet kizárólag a város számára óhajt elkészíteni. A mintát az újbarokk stílusban ké­szítette, amely sok vonást ismétel abból, ami egykor a barokkot jelle­mezte. A szobor igazi hőse az emberi alak. A szobrász úgy állítja be az alakot, hogy a test tagozatai lehetőleg ellentétes irányba kerüljenek. Arra törekszik, hogy az arc kissé másfelé forduljon, mint a test felső Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 283

Next

/
Thumbnails
Contents