A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Bihar megyei malmok történetéből
266 kor 40 fillért kell fizetni, amely összeg a tartalékalapra kerül, s ugyan ide fogják fordítani a mindenkori nyereség 10 %-át is. Üzletkörüknek nyilvánították elsődlegesen az őrlést a tagoknak és a közönségnek, szükség esetén történő gabonakölcsön folyósítását, feladatuknak tekintették harmadsorban a kádfürdő létesítését is. Ez utóbbit azonban valószínűleg sohasem valósították meg, mert az évvégi mérlegekben, igazgatósági jelentésekben sohasem fordul elő ezzel kapcsolatos tétel, vagy jelentés. Az elképzelések között az is szerepelt; a nagykereki gazdák termésének feldolgozásán tűi a közeli Nagyszántó (1930-ban 703 lakos), Kisszántó (1930-ban 59 lakos) és Bojt (1930-ban 1296 lakos) községek terményeit is a nagykereki üzem fogja megőrölni. Ez azonban csak részben és rövid időre vált be, mert az 1920-as trianoni béke értelmében az előző két községet Sántaul-Mare, illetve Sántaul- Mic néven Romániához kapcsolták. Ráadásul a malom lisztkészletét Erdélyben óhajtották értékesíteni, ami az új határ megvonásával szintén lehetetlenné vált. Más problémák is adódtak az alapításkor eltervezettekből. Az üzem berendezését a Magyar Fegyver és Gépgyár (motor), valamint a Graepel cégnél (őrlő) rendelték meg. Mindkét cég 27000-27000 korona ellenében teljesítette a kívánalmakat. Ugyanakkor az üzletrésztőke teljes befizetés esetén is csak 50 ezer korona lett volna, de az alakuló közgyűlés határozatában ennek befizetésére a tagok csak tíz év alatt lettek kötelezve, így 1908 januárjában még mindig csupán 27186 korona folyt be erre a számlára. így a kezdő üzem a szállító cégeknek jelentős összeggel maradt adós és ezért késedelmi kamat fizetésére kötelezték a szövetkezetét, illetve az igazgatóság kénytelen volt a helyi Hitelszövetkezettől és a Nagyváradi Hitelbanktól kölcsönt felvenni, ami szintén kamatterhet jelentett, s az első évek nyereséges működését igencsak csökkentette évente 2-3000 koronával. A piac biztosítása érdekében ki kellett egyezni Behm József volt malomtulajdonossal is, s ez kártalanítással járt, ráadásul a Jókai utcai telket (telephely) meg kellett vásárolni. így azután a nyereséges termelés ellenére (1907: 932,44 K, 1908: 3979,63 K, 1909: 4727,73 K, 1911: 2596,73 K, 1912: 5509,70 K, 1913: 5810,20 K) a szövetkezetei 1912 januárjában 23800 К adósság terhelte.33 Igaz, ekkorra már a telek ára Szűcs Ernő: Bihar megyei malmok történetéből 33 HBML VII Cb 4/d. 43. A szövetkezet olyan társulás, amely tagjai gazdálkodásának előmozdítására törekszik. A tagok üzletrészt fizetnek be, amit kilépéskor vissza- kapnak. Általában korlátolt felelősségű. ______________________________________
