A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Bihar megyei malmok történetéből
267 és a gépek ellenértékének döntő része is rendezve lett, de az 1911-es csapadékos esztendő miatt a gépházat feljebb kellett emelni, a gépet átszerelni, és az épületet újból betonozni, ami 6 ezer korona rendkívüli kiadást idézett elő. Az üzem gépi berendezése a következő lett: két, együttesen 100 lóerőt képviselő nyersolajmotor, 5 hengerszék, 4 kőjárat, 1 trieur, 1 gabonatisztító, 1 kettős szita, 2 hengerszita, 1 köszörükő, 1 hajolókő, 1 magzúzó, 1 keverő üst, 2 pörkölő üst, 1 generátor, amely 5 kW-s volt.34 Ez a berendezés mutatja, hogy a malomban nemcsak gabonaőrléssel, hanem olajpréseléssel is foglalkoztak. A fellendülés lendületét megtörte a háború. Egyrészt a dolgozók közül többeket, így a főmolnárt, Ónodi Károlyt is behívták katonának (Az igazgatóság szociális érzékenységét bizonyítja, a főmolnár családját, annak megélhetését támogatták.) Másrészt a Romániához való viszony egyre nehezebbé tette a motorhoz szükséges nyersolaj beszerzést. Ezen csak ideig-óráig segített, hogy már 1913-ra a telepen létrehoztak egy olajtartályt, és olajoshordókat is vásároltak, tehát némi olajtartalékkal rendelkeztek. 1918-ra azonban annyira problematikussá vált az olajbeszerzés, hogy az év nagy részében nem tudott üzemelni a malom.35 A háború a munkaerő helyzeten és a hajtóanyag beszerzésen felül elsősorban szállítási (a hadi szállítások elsődlegessége miatt) nehézséget hozott, de külön rendeletek is nehezítették az üzem helyzetét (hadikölcsönjegyzés), de elrendelték a liszt előállításánál a tengeri liszt fokozott bekeverését, ehhez azonban a kukoricát csirátlanítani kellett, nehogy megdohosodjon az őrlemény. Ilyen művelethez azonban újabb gépeket kellett beszerezni, s a szövetkezet, amely lassan kezdett kikapaszkodni gépadósságából (immár annak 12-15 %-os késedelmi ka- matterheiből) kénytelen volt a beszerzés miatt újabb adósságot magára vállalni. A Hadikölcsönöket évekig az aktívák között, mint értékpapírt számolták el, de ez a szövetkezet esetében tulajdonképpen 6-8 ezer Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 34 HBML XXVII BF 202. 26. Trieur=alak szerint osztályozza a szemeket, kiválasztja a gömbölyű konkolyt, bükkönyt, mustármagot és egyéb gyommagvakat. A Tarar= rezgő mozgást végző rosta, mely a búzaszemnél kisebb és nagyobb méretű anyagokat kiválasztja, egyben elszívja a port és a könnyű fajsúlyú kalászrészeket stb. 35 HBML CB 4/d 43.
