A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: Bihar megyei malmok történetéből

265

zat, a lépcsők javítását, a gépek, a hajtószíjak burkolását követelték meg. Látogatásaik alkalmával jegyzőkönyveket vettek fel (más malmokhoz hasonlóan) gyakran bírságot róttak ki a bérlőre, majd ilyen lélektani és gazdasági előkészítés után 1949. dec. 31-én államosították az üzemet. Ezt követően a malom vezetője Karap Imre, főgépésze Nédics István, főmolnárja pedig Kerékgyártó Ferenc lett. 1950-re a termeléssel napi 190 q-t értek el.

1951-ben főjavítást végeztek az üzemben, ezért a malom le is állt. Az újból üzembe lépő malmot 1980-ban végképpen megszüntették, gépeit leszerelték, elszállították és beolvasztották.32

Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI

Nagykereki

Hazánk nagyfokú gabona termelése szükségessé tette a malomipar erőteljes fejlesztését. A XIX. szd. közepéig ez elsősorban a vízi, száraz- és szélmalmok vonatkozásában történt meg. Az 1800-as évek második felében a magyar iparfejlődés élére a század végéig a gőzmalmok kerültek. A nagyteljesítményű malmok az ötvenmilliós monarchia ellátására rendezkedhettek be, s ezen széles piaci lehetőség révén olyan magas nyereséggel dolgozhattak, hogy 30-40 %-os osztalék fizetésére voltak képesek.

Ezek a körülmények ráébresztették a vidéki vállalkozókat arra, hogy érdemes saját településükön is malmokat alapítani, és valóban sorra jöttek létre egy-egy környék gabona termésének feldolgozására törekvő falusi egyéni, vagy társasági őrlő üzemek.

A nagykereki gazdák akként ítélték meg a helyzetet, hogy helyes lesz ha a termelésből eredő hasznuk mellé a feldolgozásból származó nyereséget is megtartják maguknak, s nem engedik azt át a községükbe betelepülő, máshonnan jövő személynek, személyeknek. Elhatározták, hogy közös erővel, összefogással malmot hoznak létre.

Ilyen célú alakuló gyűlésüket 1906. júl. 8-án tartották meg az iskola épületében, s alapszabályukba foglalták; Megalakultnak tekintik a „Nagykereki Gazdák Malom Szövetkezetét”, amelyet 50 évre hoznak létre 1000 db 50 koronás üzletrésszel, tehát 50000 korona üzletrésztőkével, amely összeget a tagoknak 10 év alatt kell befizetni. A belépés32 Hajdú-Bihari Napló, 1983. nov. 2.