A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Bihar megyei malmok történetéből
264 a nem lebecsülendő terhelést ügyesen elrejtették a „Veszteség- Nyereség” számlába, ahol az üzleti költség 20926 P, üzemi költség 2279 P, útiköltség 1017 P, jutalék 972 P, lótartás 1538 P, tisztifizetések 17948 P, tisztviselők díjazása 15900 P, kamatok 1045 P, biztosítás 1321 P, adó 6030 P, szén 381 P, zsák 5579 P, szén és gázolaj 17635 P kiskőrösi malom bérlete 2950 P, értékcsökkenési tartalék 3600 P, egyenleg, nyereség 2003 P, összesen: 101169 P. Nem térhetünk ki annak megállapításától, hogy a Veszteség-Nyereség számlának csak az egyik oldalát közölték a tulajdonosok, hiányzik a bevételi oldal, ugyanakkor a mérlegben is szereplő és itt is kimutatott értékcsökkenési tartalék a két helyen más és más összeggel (10000 P illetve 3600 P) szerepel. Ráadásul a későbbi években még ennyi adatot sem szolgáltattak a Compassoknak.“ Nem mindennapi, hogy a kiskőrösi malom bérleti díját itt számolják el, holott ez az ottani üzem mérlegében kellene szerepeltetni. A harmincas években - a kormány felhívására -, hasonlóan a többi bihari malmokhoz, Konyáron is adtak a telepen két munkáscsaládnak lakást, amelyhez ingyen szolgáltattak világítást és fűtést, sőt " 30 ezen két családon kívül még további négy családnak adtak tüzelőt. A karbantartásra nem sokat fordíthattak a tulajdonosok, mert a Balesetelhárítási Felügyelőség évenként megismételt ellenőrzései során egyre több kifogásolni valót talált. Nem volt kellően megjelölve és kellő állapotban a vészkijárat, sok helyen (pl. körfűrész) hiányzott a védő burkolat, a tisztaság is kívánni valót hagyott, pedig a gazdasági világválságot követben, 1935-től 1940-ig két műszakban dolgozott az üzem. Mégsem voltak megelégedve a jövedelmezőséggel, s ezért 1943-tól bérbeadták a malmot Andricska Pálnak, s ettől kezdve a cég neve „Andricska Pál Malomipar Konyár” lett.29 30 31 A háború után a már említett ok miatt kötelezővé tették a dolgozói létszámemelést. 1948- ban 13 férfi dolgozott az üzemben, ugyanakkor a 20-as években szokásos 6-18 óra közötti munkaidőt 1938-ban 7-től 16 óráig tartóra változtatták, sőt 1948-ra 8-16 órák közöttire mérsékelték. Ugyanebben az évben a malmot sűrűn látogatták a különböző ellenőrök, akik a padló29 Magyar Pénzügyi Compass II. rész /Szerk: Kormos Gyula/ 30 HBML Balesetelhárítási Felügyelőség XXVII.202. 26. 31 Andriska Pál, született Kiskőrösön 1908. júl. 14-én. Ez időben már konyári lakos, malomiparos. Főtelep Konyár, fióktelep: Bagamér. Iparigazolványának száma 12 892/1941. Konyárra szóló engedélyét 1941. dec. 1- hatállyal adják ki. _____________ Szűcs Ernő: Bihar megyei malmok történetéből
