A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Magyarország, államiság, millennium
250 Szendiné Orvos Erzsébet: Magyarság, államiság, millennium tethetünk-e, s milyen változásokra következtethetünk a jövőt illetőleg?”5" Leszögezi, hogy a kutatást tudományos tárgyilagossággal és kellő megalapozással kell végezni! Ennek az igénynek adott hangot már 1931-ben Mályusz Elemér:„...ez ideig csak éppen mi, magyarok, kik Európában a kisebbséget adó nemzetek élvonalába kerültünk, nem tettünk semmit a tudományos és intézményes kutatások megszervezése érdekében.”50 51 Török Aurél orvos kezdeményezésére 1878-ban megindult pl. az antropológia területén a lelkes munka, de a kutatások megakadtak, s egy 20 évvel későbbi párizsi kiadványban Magyarország antropológiájára vonatkozóan fehér üres folt jelképezte hanyagságunkat.52 53 A zsurnalisztika pedig ontotta a magyar nép lelkületére ható, a magyarok nagyságát hirdető cikkeket. Bizonygatták az angol király Árpád-házi rokonságát, Erzsébet angol királynő és a magyar családok rokonságát, valamint azt, hogy a ma is élő családok, így pl. a Horthy- család az Árpád-házi királyoktól származnak. Közölték az Isztambuli Történelmi Kongresszuson (1937) elhangzottakat, mely szerint:,,... az emberiség nagy kultúrái Közép-Azsiából eredtek... az ugor népek valaha rendkívül nagy világtörténelmi szerepet játszottak...55 Ezt bizonygatta Fettich Nándor (a Nemzeti Múzeum dolgozója) is: „Ez a kultúra (magyaroké) nemcsak egy nomád nép állandóan változó tükörképe, hanem az egész akkori világra fényt vető magas kultúra volt... ”54 Hangsúlyozni kívánom még egyszer, hogy az időszak (1920- as, 30-as évek) kutatásainak célja nem annyira a tudományos igényű feltárás, sokkal inkább a szunnyadó nemzeti-nemzetiségi önérzet felébresztése, felrázása volt. A korszerű magyarság- és nemzetiségtudomány művelésével és politikai kívánalmaival kapcsolatos elvek megszületését 1941-re datálhatjuk, amikor is létrehozták a Teleki Pál Intézetet. Az intézet feladatát így határozták meg:”...a magyarság, s a vele együtt élő és szomszédos népek életének, történetének, állami és társadalmi berendezésének, gazdasági és művelődési állapotának módszeres tanulmányozása, és ismertetése. Működésében igénybe veszi más intézmények 50 U.o. 51 Mályusz Elemér: A népiség története. In: A magyar történetírés új útjai. Szerk.: Hóman Bálint. Bp. 1931. 247. 52 Magyarság, 1937. okt. 6.1n.: HBML. IV.B. 411/d. 3. 53 HBML. IV.B. 411/d. 3.
