A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Magyarország, államiság, millennium

és társulatok közreműködését és támogatja azoknak rokon természetű munkálatait.... ”55 A Reszeghy-hagyatékban található cikkek, feljegyzések egy olyan világba vezetnek, mely talán idegen a mai olvasó számára, s vegyes érzelmeket keltenek pl. a székely himnusz olvasásakor. Mégis ügy érzem, hogy hiányzik a mai köztudatból és közoktatásból egy egészséges, építő szándékú magyarság-tudat, egy jó értelemben vett nacionalizmus. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 251 Helyünk a világban A bevezetőben már összefoglaltam István király történelmi nagyságának mibenlétét. Sok vád is érte ugyanakkor: a keresztény Magyarország megalkotásával megtörte a nemzet eredeti fejlődési vonalát, és egy lényegével ellenkező életformába és világérzésbe haj­szolta bele. Az ő bölcsességének köszönhető viszont, hogy vagyunk: az ő szeme jelölte ki utunkat. A kérdés tehát nem az, hogy helyesen cselekedett, vagy sem, sokkal inkább az, hogy mi végre kellett európaivá lennünk? Mi az európai magyarság életének titka? Miért kellett európai nemzetté len­nünk? S tovább megyek: miért kell még 2000 év távlatában Ny- Európa bűvöletének varázsában élnünk? Miért kell majmolnunk a „fejlett” Nyugatot? Érdekes, és tanulságos az a történet, melyet Glatz Ferenc hoz fel e témában: 1972 májusában a mainzi Institut für Europäische Geschichte Kaffeerundján a következő eszmecsere zajlott le. „Hol van Közép-Európa határa? A kérdésre az osztrák kolléga azt válaszolta, hogy a Renweg-nél húzódik, nyugatnémet kollégám Mün­chenre szavazott, Búron barátom Párizsból erősítgette, hogy szerinte ez a Saar-vidéken kezdődik, s onnan húzódik keletre, amihez azután Mike Laffant Írországból hozzátette: a valódi határ a Kanális. Mi a finn kollégával azt mondtuk-mosolyogva- nekünk mindegy, mi ezzel a beosztással meg vagyunk elégedve, de román kollégánk nem nyugo­dott, szerinte Románia ezeréves történelme folyamán mindig is Nyu- gat-Európához tartozott, és védte Nyugat-Európát a keleti betörések­55 Budapesti Közlöny 1941. 278.sz. 2. A Teleki Pál Intézmény Működési Szabályza­ta. ____

Next

/
Thumbnails
Contents